Mecseknádasd
Önkormányzata

Látnivalók

Schlossberg-templomrom

Mecseknádasd - Schlossberg-templomrom 1.jpgMecseknádasd a megye keleti részén, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területén található majd 2000 fős község, mely lélekszámát tekintve az aprófalvas Baranyában már elég nagynak számít. A megye vasúthálózata messze elkerüli, de a közúti megközelíthetősége kitűnő.

A hegyek közt eredő, régebben mindig bővizű Öreg- vagy Rák-patak (ma: Réka-patak) a lapos részeken kiterjedt nádas-zsombékos területekkel volt körülvéve. Erre utal, hogy a települést a legkorábbi okmányokban is e környezeti jellegzetesség alapján alkotott névvel illették. Nádasd falu középkori elnevezései különféle okiratokban: Nadas, Nadasth, Nadosth.

Mecseknádasd - Schlossberg-templomrom 2.jpgNádasd legkorábbi említése 1235-ből, II. Endre adományleveléből ismert. A falu fölötti dombon fekszik az erősség, amely eredetileg egy XIV. századi, háromhajós templom volt. Nyugati homlokzata elé még ugyanabban a században egy önálló tornyot építettek. Pécs eleste után (1543) Nádasd is török kézre került, a megszállók a templomot erődítménnyé alakították át. A főhajót és a mellékhajót elválasztó pillérek vonalában emelt fallal három szakaszra osztották a hosszházat, sőt, a déli mellékhajó alá még boltozott pincéket is ástak.

Mecseknádasd - Schlossberg-templomrom 3.jpgA templom kerítőfalának keleti oldalán előkerült egy kisebb torony ma-radványa is, mely valószínűleg a kaput védte. A déli oldalon a kerítőfal nyomvona-lának folytatásában palánkfalra utaló cölöplyukakat is feltártak. Evlia Cselebi török utazó is megemlékezik leírásában Nádasdról: „Egy földhalom mandula alakú, kettős kerítésű palánk erős fallal.  A várban templomból átala-kított Szulejmán dzsámi és negyven deszkatetejű ház van…” A törökök kiűzése után a romok még sokáig látszottak, amint arról az újkori for-rások is beszámolnak. A templom és az erődítés feltárását 1973-1980 között végezték, az ásatás so-rán felszínre került a többször átépített plébániatemplom, valamint a templom körüli kerítőfal. Jelenleg a késő gótikus templom maradványai láthatóak a török kori átépítések nyomaival, a korábbi épületek a föld alatt rejtőznek.

Mecseknádasd - Schlossberg-templomrom 4.jpgA korabeli források szerint az idetelepített németek első házaikat a középkori templom környékén építették fel. Más arculatot mutat a XIX. század elején bevándorló németek eltérő ízlése. Ezek a meredek tetőhéjalású, magas homlokzatú lakóházak az utca felé két fatáblás ablakkal nyíltak. A faluképet azonban ettől a századtól már a méreteiben is tágasabb, fésűs beépítésű, több szobás, tornácos, csonkakonty-tetős épületek sora alakítja. A XX. század második felében több utcában, több szintes, családi házakkal sűrűn, de nagyon szabályosan beépített utcát láthatunk. A településszerkezet érdekessége a dűlőkben meghúzódó 3 nagy pincesor. Egykor minden házhoz tartozott egy pince is, melynek tulajdonosai az utcák háztulajdonosainak sorrendjében követték egymást itt is.

Forrás: http://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/templomromok/mecseknadasd---schlossberg-templomrom.html

Réka-vár

Réka-vár (Keleti-Mecsek): a Stein-malomtól délnyugatra, az Óbányai-völgy és a Réka-völgy elágazásában lévő kúpon található vármaradványok. 1963-ban Papp László régész feltáró ásatásokat végzett a területen. Megállapította, hogy a 205 x 35 m-es udvart széles kőfal vette körül. Egy többszintes öregtorony és egyéb épületek maradványait is megtalálta. Nem zárta ki a Szent István kori keletkezés lehetőségét.

A hagyomány szerint itt született Skóciai Szent Margit, Szent István király unokája, aki III. Malcolm, skót király felesége lett. Tiszteletére egy emlékkövet állítottak a torony alapjára, amelyet évenként a Dr. Novotny Iván vezette túrán megkoszorúznak. A Z jelzés halad erre és erről a beágazó ZL. Réka-völgy (Keleti-Mecsek): a völgyben foly­dogáló Öreg-(Halász)-patak, a Stein-malomnál egyesül az óbányai patakkal. A viszonylag széles talpú völgyben sokszor át kell kelni rajta. Az Etelka-forrásnál a nagy fenyőfák alatt padokat és egy vadászházat találunk. A P+ jelzés vezet végig benne.

Maradványai körülbelül 200 méter hosszan és 36 méter szélesen terülnek el. A várudvart terméskőből rakott, 3 méter vastag 415 méter hosszú fal övezte. A feltárás során egy kör alapú torony, valószínűleg az őrség épületének maradványai kerültek elő. A várudvar középső részét egy épületsor zárta le, amely mögött a külső vár oldalán egy 10 méter széles árok húzódott. Az épületsor feltehetően egyszintes és fazsindelyes volt. A külső vár oldalán egy többszintes toronyépület állt. A vár keletkezésének pontos ideje egyelőre vitatott.

A feltételezések szerint illír vagy kelta eredetű, vagy a későbbi IX. századi frank építkezés emléke. A vár tulajdonosaira egy 1235-ből származó birtokadományozó oklevél utal, mely Bertalan pécsi püspök birtokszerzeményeit rögzíti. Az oklevélben Máza köz|ség határleírásánál szerepel két ízben is Nádasd falu, a nádasdi britek földje "cum terra britanorum de Nadasth" elnevezéssel. A vár első okleveles említése 1309-ből maradt fenn.

A nép Rékavárnak nevezi. A vár pusztulásának okai ismeretlenek, a mohácsi csata után már nem említik. A vár maradványait a környékbeli lakosok hordták szét lakóházaik és malmaik építéséhez. A vár Nádasd felé eső része töltötte be a külsővár, míg az Óbánya felé eső része a belsővár szerepét. Az igen szerény "palota" egy földszintes fazsindelytetővel fedett épület volt. A várudvar közepe táját keresztező építménysor északnyugati részén egy feltehetően többszintes, 8x4,5 méteres toronyépület állt. Hasonló funkciót tölthetett be a belső vár délnyugati végén álló kerek toronyépület. Feltételezhető, hogy a tornyokhoz egy-egy felvonóhíd vezetett az alatta mélyedő sáncok felett.

Egykori monda szerint a ma már alig látható, de valamikor erős, büszke várat Attila király építtette feleségének, Rékának. Innen kapta nevét. István király a várat a hozzá tartozó területtel együtt az Angliából száműzött két királyfinak adta, akiket befogadott országába. Az egyik királyfi - Edward - István király Ágota nevű leányát vette feleségül. Itt született Margit nevű leányuk, aki atyja halála után anyjával együtt visszatért Angliába és Malcolm skót király felesége lett. Ő a későbbi skóciai Szent Margit. Egykori írások Terra Brittannorumnak, a brittek földjének feltételezték a területet, amelynek Réka-vár volt a központja. A másik név minden bizonnyal népi névmagyarázat eredménye. A sokak számára szokatlanul hangzó és ismeretlen Réka szót a hozzá hasonló hangzású rákkal cserélték föl. A névcserét valószínűleg az a tény is alátámasztotta, hogy a völgyi patakban sok rák élt.

Forrás: http://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/varak--varromok/reka-var--mecseknadasd-.html

Kilátó

A Schlossberg várromtól nem messze található, a piros jelzéssel ellátott tanösvény mentén, a kilátó, mely betekintést enged nekünk a teljes völgyre. Alapja terméskövekből épült, szerkezete fa. Az építmény a 2002 és 2006 közti, a várrom területét érintő tereprendezés során épült a pavilonnal együtt. A rendezés során tanösvény, pihenő helyek és tűzrakó lehetőség is készült az arra járó kirándulók számára.

Titz-ház

Templom tér. 9 (volt Kossuth L. u. 2.)

Az ingatlanon két, eredetileg azonos funkciójú, nagyjából azonos nagyságú, bár más arányú és korú épület van. Egykori tulajdonosuk Titz János volt. Jelenleg is, mint „Titz-ház” ismeretes. A régebbi épületet tartják a település legrégibb, megmaradt épületének. Mindkét épület két helyiségből, szoba-konyhából áll. Az épületek közvetlenül egymás mellett állnak, egymáshoz képest azonban hossztengelyükkel kb. 90o-al elforgatva. A két épület közül a keskenyebbik, de hosszabb épület a régebbi, kb. a XVIII-XIX. század fordulóján épülhetett. A ház szobája a pitvar nélküli konyhán keresztül közelíthető meg. A konyhában boltozott szabadkémény volt ill. van, jelenleg azonban alulról lezárva. A szabadkémény alatt, egykor, feltehetően kemence volt. Ma a kemence helyén rakott tűzhely van. Az épület vályogtéglából készült, födéme un. pólyás födém, mindkét helyiségben mestergerendával alátámasztva. Az üres fedélszék taréjszelemenes, - a toldásnál oszloppal alátámasztva, - csüngő szarufás, a szarufák sárgerendára támaszkodnak. A mindkét végén oromfalas nyeregtető héjazata zsuppszalma. A tető az épület Ny-i végénél túlnyúlik a konyha határoló falán, ahol is a deszkázott oromzatot a hosszfalak vonalában elhelyezett két, könyökfás faoszlop által alátámasztott vízszintes gerenda fogja alá. Ez alatt a tetőrész alatt helyezkedik el a padlásfeljáró lépcső és a padlásbejárat. A másik oromfal vályogtéglából van. A bejárati ajtó kétrétegű, borított ácstokos. A bejárati ajtó mellett van a konyha egyetlen ablaka, amely kívül zsalutáblás. A szobának három oldalon is van ablaka, a két hosszoldalon egy-egy, az oromfalas K-i végfalon kettő. Ezek pallótokos ablakok, külső zsalutábla nélkül. A padozat döngölt föld. A másik ház 1913-ban épült égetett téglából, feltehetően az itt élő család gyarapodása miatt, szoba – konyha, esetleg nyári konyha - kamra funkcióval. Itt külön bejárata van a szobának és a konyhának az épület Ny-i hosszhomlokzatán. Mindkét helyiségnek a bejárati ajtaja mellett van az ablaka. A konyháé kicsi, a szobáé nagyobb, külső zsalutáblával. A konyhában boltozott szabadkémény van, alatta egyszerű, sarokba épített, kocka alakú kemencével. A konyha bejárat melletti sarkában van a padlásfeljáró nyílás, létrával. A ház födéme alulról stukatúrozott fagerendás födém. A tetőszerkezet derékszelemenes, ferdetámaszú állószékes, torokgerendás, a szarufák a födémgerendákba vannak csapolva. A födémgerendák túlnyújtása révén a Ny-i, bejárati főhomlokzat előtt keskeny ereszalj alakult ki. A két végén falazott oromzatú nyeregtető héjazata cserép. Az É-i oromfalon kis, üvegezett padlásablak van. Mindkét helyiség padozata döngölt föld. Mindkét épület falai fehérre meszeltek. Ma az épületek, meglehetősen rossz állapotban, üresen állnak. Ezért szerepeltettük a címben kérdőjellel a „tájházat”. Egykor a régebbi épület mögött kis gazdasági udvar is volt, veteményes kerttel, disznó-, nyúl,-, és tyúkóllal. Ezek ma már nincsenek meg. De megvan még a szomszéddal közös kerekes kút. Az épületegyüttest, kora és egyedisége miatt tájháznak szánták. Az egykori Országos Műemlék Felügyelőség (OMF) által 1980 táján megjelentetett, Magyarország tájházait tartalmazó angol nyelvű kiadványában (Netwoork of rural heritage buildings of Hungary.) még így szerepel. Ma a két épület beékelődik egy, az utcafrontra kiépült, újabb, és a nagyméretű telek Ny-i határára épült, fésűs elrendezésű, igen hosszú, régebbi lakóház közé. Gyakorlatilag ma már az utóbbi lakóház telkén állnak a házak. Ennek a teleknek különlegessége még, hogy a telken keresztül húzódik egy egykori malomároknak a teljes épen megmaradt darabja. Mivel a település német nemzetiségi tájházában lévő kiállítási anyag nem foglalkozik az itt, még a XX. sz. első harmadában is működő nagyszámú (28 db.) malom emlékanyagával, a tárgyalt két épület alkalmas lenne ennek az emlékanyagnak a bemutatására, már csak az itt látható egykori malomárok léte miatt is. Ezzel valóban tájházzá alakulnának az épületek és megmenekülnének a pusztulástól, a település pedig egy újabb idegenforgalmi látványosságot nyerne. -x- Az épületek magánterületen állnak, berendezetlenek. Jelenleg nem látogathatók.

Forrás: Tájak Korok Múzeumok Egyesület kiadványa

Mecseknádasd Önkormányzata

7695 Mecseknádasd, Felszabadulás utca 2/1.

Adószám: 15587471-1-02

Email: mecseknadasd@mecseknadasd.hu

Telefon: +36 72 563-100