Kulturális- és örökségturisztikai látnivalók, attrakciók

 

Belépőjegyek

Felnőtt: 500 Ft

Kedvezményes (diák, nyugdíjas, csoportos): 400 Ft

Gyerek: 6 éves kor alatt ingyenes

Tárlatvezetés magyar nyelven: 4000 FT + ÁFA

Tárlatvezetés német vagy angol nyelven: 5000 Ft + ÁFA

 

Elérhetőség és bejelentkezés

A tájház megtekinthető előzetes bejelentkezés alapján.
Telefonszám: +36 30 700 7250
E-mail: faluhaz@mecseknadasd.hu
Személyesen: 7695 Mecseknádasd, Rákóczi u. 66. (8:00-16:00)

Cím: 7695 Mecseknádasd, Munkácsy Mihály u. 5-7.

 

Galéria

 

A mecseknádasdi német nemzetiségi tanösvény 7 állomáson mutatja be azokat az elemeket, amelyek a nádasdi lélek („Volksseele”) kialakulásához vezettek az elmúlt 300 esztendőben, a 18. századi betelepítéstől napjainkig. A nádasdi lélek helyi németségre jellemző érzéseket, hangulatokat, szokásokat, pozitív- és ellenérzéseket összegzi, amelyeket az őket körülvevő természeti elemek és neveltetésük határozza meg.

• Áldás – a települést és környezetét jellemző természeti adottságok
• Alázat – amellyel az isteni gondviselést fogadjuk
• Tehetség – amelyet születésüktől magukban hordozunk
• Kitartás – amire a családokban neveltettünk, ami munkánkban, mindennapjainkban megmutatkozik
• Hozzáállás – amilyen módon teendőinket végezzük
• Bőség – amilyen módon a bennünket körülvevő kincseket használjuk, értékeljük
• Hála – ahogyan köszönetet tudunk mondani

 

Elérhetőség

 

Galéria

 

Mecseknádasd legkorábbi említése 1235-ből, II. Endre adományleveléből ismert. A falu fölötti dombon fekszik az erősség, amely eredetileg egy XIV. századi, háromhajós templom volt. Nyugati homlokzata elé még ugyanabban a században egy önálló tornyot építettek. Pécs eleste után (1543) Nádasd is török kézre került, a megszállók a templomot erődítménnyé alakították át. A főhajót és a mellékhajót elválasztó pillérek vonalában emelt fallal három szakaszra osztották a hosszházat, sőt, a déli mellékhajó alá még boltozott pincéket is ástak.

„Egy földhalom mandula alakú, kettős kerítésű palánk erős fallal.

A várban templomból átalakított Szulejmán dzsámi és negyven deszkatetejű ház van…”

 

A Schlossberg várromtól nem messze található, a piros jelzéssel ellátott tanösvény mentén, a kilátó, mely betekintést enged nekünk a teljes völgyre. Az alapja terméskövekből épült, szerkezete fa. Az építmény a 2002 és 2006 közti, a várrom területét érintő tereprendezés során épült a pavilonnal együtt. A rendezés során tanösvény, pihenő helyek és tűzrakó lehetőség is készült az arra járó kirándulók számára. A kilátóból káprázatos kilátásban lehet részünk nem csak magára a falura, hanem a Keleti-Mecsek emelkedő vonulataira is.

 

Elérhetőség

Cím: 7695 Mecseknádasd, Bercsényi Miklós u., a Schlossberg várrom mellett

A megtekintés ingyenes.

 

Galéria

 

A Keleti-Mecsekben, a Stein-malomtól délnyugatra, az Óbányai-völgy és a Réka-völgy elágazásában lévő dombtetőn található vármaradványok. 1963-ban Papp László régész feltáró ásatásokat végzett a területen. Megállapította, hogy a 205 x 35 m-es udvart széles kőfal vette körül. Egy többszintes öregtorony és egyéb épületek maradványait is megtalálta. Nem zárta ki a Szent István kori keletkezés lehetőségét.

A hagyomány szerint itt született Skóciai Szent Margit, Szent István király unokája, aki III. Malcolm, skót király felesége lett. Tiszteletére egy emlékkövet állítottak a torony alapjára, amelyet évenként a Dr. Novotny Iván vezette túrán megkoszorúznak. A Z jelzés halad erre és erről a beágazó ZL. Réka-völgy (Keleti-Mecsek): a völgyben foly­dogáló Öreg-(Halász)-patak, a Stein-malomnál egyesül az óbányai patakkal. A viszonylag széles talpú völgyben sokszor át kell kelni rajta. Az Etelka-forrásnál a nagy fenyőfák alatt padokat és egy vadászházat találunk. A P+ jelzés vezet végig benne.

A maradványai körülbelül 200 méter hosszan és 36 méter szélesen terülnek el. A várudvart terméskőből rakott, 3 méter vastag 415 méter hosszú fal övezte. A feltárás során egy kör alapú torony, valószínűleg az őrség épületének maradványai kerültek elő. A várudvar középső részét egy épületsor zárta le, amely mögött a külső vár oldalán egy 10 méter széles árok húzódott. Az épületsor feltehetően egyszintes és fazsindelyes volt. A külső vár oldalán egy többszintes toronyépület állt. A vár keletkezésének pontos ideje egyelőre vitatott. A feltételezések szerint illír vagy kelta eredetű, vagy a későbbi IX. századi frank építkezés emléke. A vár tulajdonosaira egy 1235-ből származó birtokadományozó oklevél utal, mely Bertalan pécsi püspök birtokszerzeményeit rögzíti. Az oklevélben Máza község határleírásánál szerepel két ízben is Nádasd falu, a nádasdi britek földje

"cum terra britanorum de Nadasth"

elnevezéssel. A vár első okleveles említése 1309-ből maradt fenn.

A nép Rékavárnak nevezi. A vár pusztulásának okai ismeretlenek, a mohácsi csata után már nem említik. A vár maradványait a környékbeli lakosok hordták szét lakóházaik és malmaik építéséhez. A vár Nádasd felé eső része töltötte be a külsővár, míg az Óbánya felé eső része a belsővár szerepét. Az igen szerény "palota" egy földszintes fazsindelytetővel fedett épület volt. A várudvar közepe táját keresztező építménysor északnyugati részén egy feltehetően többszintes, 8x4,5 méteres toronyépület állt. Hasonló funkciót tölthetett be a belső vár délnyugati végén álló kerek toronyépület. Feltételezhető, hogy a tornyokhoz egy-egy felvonóhíd vezetett az alatta mélyedő sáncok felett.

Egykori monda szerint a ma már alig látható, de valamikor erős, büszke várat Attila király építtette feleségének, Rékának. Innen kapta nevét. István király a várat a hozzá tartozó területtel együtt az Angliából száműzött két királyfinak adta, akiket befogadott országába. Az egyik királyfi - Edward - István király Ágota nevű leányát vette feleségül. Itt született Margit nevű leányuk, aki atyja halála után anyjával együtt visszatért Angliába és Malcolm skót király felesége lett. Ő a későbbi Skóciai Szent Margit. Egykori írások "Terra Brittannorumnak", a britek földjének feltételezték a területet, amelynek Réka-vár volt a központja. A másik név minden bizonnyal népi névmagyarázat eredménye. A sokak számára szokatlanul hangzó és ismeretlen Réka szót a hozzá hasonló hangzású rákkal cserélték föl. A névcserét valószínűleg az a tény is alátámasztotta, hogy a völgyi patakban sok rák élt.

 

 

Galéria a rekonstruált várról

Forrás: Pazirik Informatikai Kft.