Mecseknádasd
Önkormányzata
  • Vakbarát változat

Kulturális- és örökségturisztikai látnivalók, attrakciók

A falu nyugati szélén, a Vogelsberg aljában, az 1891-ben épült, egykori Gungl-kocsma és lakóház épületegyüttesében kapott helyet a Német Nemzetiségi Tájház. Az L alakban épült, tégla falazatú, nyeregtetős, csonkakontyos épület cseréptetős, hosszú gangos, helyenként alátámasztott esztergált faoszlopokkal. Az épület öt szobájában a "Népi kismesterségek Baranya németségének köréből" című kiállítás
látható. A Kelet-Mecsek vidékének nagy múltú kézművességéből, a mézeskalácsos- és gyertyaöntő mesterségből, a kádárok munkájáról, a klumpa és faeszköz készítőkről, a helyi fazekasmesterség termékeiből és eszközanyagából ad válogatást a tárlat. A Mecseknádasd környékéről összegyűjtött szobaberendezés tárgyai az utóbbi százötven év életmódváltozását illusztrálják.
Mivel a település lakossága újkori történelme folyamán dominálóan német anyanyelvű volt, természetes, hogy a tájháza is elsősorban az itt élt és élő németség történetét, kultúráját, hagyományait mutassa be. A tájház szorosan egymás mellett álló két épületből áll, a település nyugati végében, a szép fekvésű, „Vogelberg”-nek nevezett településrészben. Az 5. számú épület faoszlopos tornácú, egytraktusos, hosszú, nyeregtetős épület. A tájház kiállítási anyagának jelentős része ebben az épületben kerül bemutatásra. A kedvező közlekedési és természeti adottságokkal rendelkező település sok iparost is ide vonzott, és így hamarosan a környék egyik legjelentősebb iparos központja lett. Már 1750 körül kb. száz iparost, ácsot, kőművest, asztalost, kovácsot, bognárt, kádárt, fazekast, péket, mészárost, takácsot, üvegest, felcsert, fegyverkovácsot, harangöntőt, stb. vettek számba. 1721 és 1752 között a településen keresztül húzódó Réka-patak vizének felhasználásával 28 malom működött, melyek száma 1930-ig nem csökkent. Az elsősorban német származású iparos családok körében kialakult jogrend lehetővé tette híressé váló iparos dinasztiák kialakulását, ennek következtében a település lakosságának iparos összetétele egészen a 20. század közepéig állandósult. Ennek a gazdag, napjainkban is tovább élő, kézműves tevékenységnek a legszebb darabjait és emlékeit mutatja be a tájház kiállítása.
 
Forrás: Tájak, Korok, Múzeumok Egyesületének kiadványa
Lantosné Imre Mária és Varhga Dezső: Száz Magyar Falu – Mecseknádasd

 

Belépőjegyek

Felnőtt: 500 Ft

Kedvezményes (diák, nyugdíjas, csoportos): 400 Ft

Gyerek: 6 éves kor alatt ingyenes

Tárlatvezetés magyar nyelven: 4000 FT + ÁFA

Tárlatvezetés német vagy angol nyelven: 5000 Ft + ÁFA

 

Elérhetőség és bejelentkezés

A tájház megtekinthető előzetes bejelentkezés alapján.
Telefonszám: +36 30 700 7250, +36 72 671 810
E-mail: faluhaz@mecseknadasd.hu
Személyesen: 7695 Mecseknádasd, Rákóczi u. 66. (8:00-16:00)

Cím: 7695 Mecseknádasd, Munkácsy Mihály u. 5-7.

 

Galéria

 

A mecseknádasdi német nemzetiségi tanösvény 7 állomáson mutatja be azokat az elemeket, amelyek a nádasdi lélek („Volksseele”) kialakulásához vezettek az elmúlt 300 esztendőben, a 18. századi betelepítéstől napjainkig. A nádasdi lélek helyi németségre jellemző érzéseket, hangulatokat, szokásokat, pozitív- és ellenérzéseket összegzi, amelyeket az őket körülvevő természeti elemek és neveltetésük határozza meg.

E elemek Nádasd esetén a következők:
A tanösvényt a tábla, a kísérőfüzet és maga a környezet adja.

 

Elérhetőség

A tanösvény egyénlieg megtekinthető egész évben ingyenesen.
A tanösvény megtekinthető idegenvezetéssel is előzetes bejelentkezés alapján:
Ár: 500 Ft / fő
Telefonszám: +36 30 318 4738
E-mail cím: kisebbseg@mecseknadasd.hu 

 

Galéria

 

Mecseknádasd legkorábbi említése 1235-ből, II. Endre adományleveléből ismert. A falu fölötti dombon fekszik az erősség, amely eredetileg egy XIV. századi, háromhajós templom volt. Nyugati homlokzata elé még ugyanabban a században egy önálló tornyot építettek. Pécs eleste után (1543) Nádasd is török kézre került, a megszállók a templomot erődítménnyé alakították át. A főhajót és a mellékhajót elválasztó pillérek vonalában emelt fallal három szakaszra osztották a hosszházat, sőt, a déli mellékhajó alá még boltozott pincéket is ástak.

A templom kerítőfalának keleti oldalán előkerült egy kisebb torony maradványa is, mely valószínűleg a kaput védte. A déli oldalon a kerítőfal nyomvonalának folytatásában palánkfalra utaló cölöplyukakat is feltártak. Evlia Cselebi török utazó is megemlékezik leírásában Nádasdról:
„Egy földhalom mandula alakú, kettős kerítésű palánk erős fallal.
A várban templomból átalakított Szulejmán dzsámi és negyven deszkatetejű ház van…”
A törökök kiűzése után a romok még sokáig látszottak, amint arról az újkori források is beszámolnak. A templom és az erődítés feltárását 1973-1980 között végezték, az ásatás során felszínre került a többször átépített plébániatemplom, valamint a templom körüli kerítőfal. Jelenleg a késő gótikus templom maradványai láthatóak a török kori átépítések nyomaival, a korábbi épületek a föld alatt rejtőznek.
 

Elérhetőség

Cím: 7695 Mecseknádasd, Bercsényi Miklós u.

A megtekintés ingyenes.

 

Galéria

 

A Schlossberg várromtól nem messze található, a piros jelzéssel ellátott tanösvény mentén, a kilátó, mely betekintést enged nekünk a teljes völgyre. Az alapja terméskövekből épült, szerkezete fa. Az építmény a 2002 és 2006 közti, a várrom területét érintő tereprendezés során épült a pavilonnal együtt. A rendezés során tanösvény, pihenő helyek és tűzrakó lehetőség is készült az arra járó kirándulók számára. A kilátóból káprázatos kilátásban lehet részünk nem csak magára a falura, hanem a Keleti-Mecsek emelkedő vonulataira is.

 

Elérhetőség

Cím: 7695 Mecseknádasd, Bercsényi Miklós u., a Schlossberg várrom mellett

A megtekintés ingyenes.

 

Galéria

 

A Keleti-Mecsekben, a Stein-malomtól délnyugatra, az Óbányai-völgy és a Réka-völgy elágazásában lévő dombtetőn található vármaradványok. 1963-ban Papp László régész feltáró ásatásokat végzett a területen. Megállapította, hogy a 205 x 35 m-es udvart széles kőfal vette körül. Egy többszintes öregtorony és egyéb épületek maradványait is megtalálta. Nem zárta ki a Szent István kori keletkezés lehetőségét.

A hagyomány szerint itt született Skóciai Szent Margit, Szent István király unokája, aki III. Malcolm, skót király felesége lett. Tiszteletére egy emlékkövet állítottak a torony alapjára, amelyet évenként a Dr. Novotny Iván vezette túrán megkoszorúznak. A Z jelzés halad erre és erről a beágazó ZL. Réka-völgy (Keleti-Mecsek): a völgyben foly­dogáló Öreg-(Halász)-patak, a Stein-malomnál egyesül az óbányai patakkal. A viszonylag széles talpú völgyben sokszor át kell kelni rajta. Az Etelka-forrásnál a nagy fenyőfák alatt padokat és egy vadászházat találunk. A P+ jelzés vezet végig benne.

A maradványai körülbelül 200 méter hosszan és 36 méter szélesen terülnek el. A várudvart terméskőből rakott, 3 méter vastag 415 méter hosszú fal övezte. A feltárás során egy kör alapú torony, valószínűleg az őrség épületének maradványai kerültek elő. A várudvar középső részét egy épületsor zárta le, amely mögött a külső vár oldalán egy 10 méter széles árok húzódott. Az épületsor feltehetően egyszintes és fazsindelyes volt. A külső vár oldalán egy többszintes toronyépület állt. A vár keletkezésének pontos ideje egyelőre vitatott. A feltételezések szerint illír vagy kelta eredetű, vagy a későbbi IX. századi frank építkezés emléke. A vár tulajdonosaira egy 1235-ből származó birtokadományozó oklevél utal, mely Bertalan pécsi püspök birtokszerzeményeit rögzíti. Az oklevélben Máza község határleírásánál szerepel két ízben is Nádasd falu, a nádasdi britek földje

"cum terra britanorum de Nadasth"

elnevezéssel. A vár első okleveles említése 1309-ből maradt fenn.

A nép Rékavárnak nevezi. A vár pusztulásának okai ismeretlenek, a mohácsi csata után már nem említik. A vár maradványait a környékbeli lakosok hordták szét lakóházaik és malmaik építéséhez. A vár Nádasd felé eső része töltötte be a külsővár, míg az Óbánya felé eső része a belsővár szerepét. Az igen szerény "palota" egy földszintes fazsindelytetővel fedett épület volt. A várudvar közepe táját keresztező építménysor északnyugati részén egy feltehetően többszintes, 8x4,5 méteres toronyépület állt. Hasonló funkciót tölthetett be a belső vár délnyugati végén álló kerek toronyépület. Feltételezhető, hogy a tornyokhoz egy-egy felvonóhíd vezetett az alatta mélyedő sáncok felett.

Egykori monda szerint a ma már alig látható, de valamikor erős, büszke várat Attila király építtette feleségének, Rékának. Innen kapta nevét. István király a várat a hozzá tartozó területtel együtt az Angliából száműzött két királyfinak adta, akiket befogadott országába. Az egyik királyfi - Edward - István király Ágota nevű leányát vette feleségül. Itt született Margit nevű leányuk, aki atyja halála után anyjával együtt visszatért Angliába és Malcolm skót király felesége lett. Ő a későbbi Skóciai Szent Margit. Egykori írások "Terra Brittannorumnak", a britek földjének feltételezték a területet, amelynek Réka-vár volt a központja. A másik név minden bizonnyal népi névmagyarázat eredménye. A sokak számára szokatlanul hangzó és ismeretlen Réka szót a hozzá hasonló hangzású rákkal cserélték föl. A névcserét valószínűleg az a tény is alátámasztotta, hogy a völgyi patakban sok rák élt.

 

Forrás: Pazirik Informatikai Kft.
(A videó és a rekonstrukciós képek a Pazirik Informatikai Kft. tulajdonában állnak.
Kérjük, csak és kizárólag forrásmegjelöléssel átevvni és felhasználni őket!) ©

 

Elérhetőség

Cím: Réka-vár (Keleti-Mecsek): a Stein-malomtól délnyugatra,

az Óbányai-völgy és a Réka-völgy elágazásában

A megtekintés ingyenes.

 

Galéria

 

Galéria a rekonstruált várról

Forrás: Pazirik Informatikai Kft.

(A rekonstrukciós képek a Pazirik Informatikai Kft. tulajdonában állnak.
Kérjük, csak és kizárólag forrásmegjelöléssel átevvni és felhasználni őket!) ©

 

Mecseknádasd Önkormányzata

7695 Mecseknádasd, Felszabadulás utca 2/1.

Adószám: 15331847-2-02

Email: mecseknadasd@mecseknadasd.hu

Telefon: +36 72 563 100