Mecseknádasd
Önkormányzata

Római Katolikus Egyházközség és Plébánia

Szent György plébániatemplom

A mecseknádasdi plébánia 18. századi újraszervezésekor, 1719-ben a hívek még a fölsőfaluban álló kisebb Szent István templomot használták plébániatemplomként.  Az egyházközség egyik jelentős plébánosa, Nikolaus (Miklós) Pfeiffer idejében épült fel az új templom a falu birtokosának, Klimó György pécsi püspöknek a támogatásával, így a templom a titulusát a püspök védőszentjéről, Szent György vértanúról kapta.

A templom alapkőletétele és felszentelése között 10 év telt el (1760-1770). Barokk stílusban épült egyhajós, homlokzati tornyos templom. A szentély félköríves záródású, és három boltszakasza van. Tervezőjét nem ismerjük.

A templomban összesen négy oltár van, három barokk-kori, valamint a II. vatikáni zsinat után elhelyezett ún. "szembemiséző oltár". A három igen kvalitásos barokk oltárkép alkotója a neves bécsi festő, a kapucinus Johann Baumgartner volt. Sajnos a képek igen rossz állapotban vannak, hisz megfestésük óta nem lettek restaurálva. Belátható időn belül nem is lesznek, mivel ennek költsége akkora, hogy egy ilyen kis közösség azt nem tudja finanszírozni.

A templomban látható Skóciai Szent Margitnak, a skót nemzet védőszentjének ereklyéje, mely a skót katolikus egyház, jelesül G. J. Gray bíboros-érsek ajándéka. Az ereklye 1971-ben, dr. Cserháti József megyéspüspök kérésére került egyházmegyénkbe. Az eredeti, teljes ereklye megosztásra került, és a másik része a Pécs melletti Kozármisleny akkor épült, és Skóciai Szent Margitnak szentelt plébániatemplomába került.

Oltárképek

A főoltáron Szent György vértanú megdicsőülését láthatjuk. A szent egy angyalok hordozta felhőn térdepelve pálmaágat ajánl fel a mennyekben trónoló Háromságos Istennek. A nagy méretű bal oldali mellékoltáron Krisztus keresztről való levétele, míg a méretében és formájában a baloldalival megegyező jobboldalin Szent József halála került megfestésre.

Egyéb képek

Még két nagy méretű festmény található a templomban. A hajó jobboldali falán középen, Skóciai Szent Margit ereklyéje fölött  látható az egyik, mely a szentet ábrázolja. A kép alkotója a skót Gregor Smith. A festmény egy emigráns magyar újságíró, dr. Nagy Kázmér és családja ajándékaként került a templomunkba 1976-ban.

Vele szemközt, a baloldali főfalon Szent István király barokk oltárképe függ (immáron oltár nélkül), mely az ország Szűzanyának való felajánlását ábrázolja. A képet 1784-ben Eszterházy Pál László OSPPE püspök ajándékozta a Szent István templomnak, ahonnan a templom 1970-es évek első felében történt felújításakor - és egyben egy korábbi állapot rekonstrukciójakor - került ki (lásd: a Szent István templom ismertetésénél).

A templom négy nagyméretű - 'Jézus Szíve', Szűzanya, Szent Vendel, Páduai Szent Antal -, és két kisebb szobra - Szent József a kis Jézussal, Lisieux-i Szent Teréz - között nincs különösebben kvalitásos, vagy régebbi  alkotás. Közülük talán csak kettő, az 1913-as keltezésű festett Szent Vendel szobor, melyet egy Rezibe elszármazott kőfaragómester, Hernesz István ajándékozott a templomnak, illetőleg az osztrák műhelyben készült Páduai Szent Antal szobor a kvalitásosabb.

A templom bejárata feletti kóruson megszólaló orgona legutolsó részleges felújítása 2002-ben volt.

A templom előteréből jobbra nyílik egy kis emlékkápolna, mely a szovjet kényszermunkatáborokból visszatért hívek kezdeményezésére Skóciai Szent Margit tiszteletére lett kialakítva és felszentelve 1994-ben. A szent itt elhelyezett kb. 1 méteres szobrát egy helybéli fafaragó, Frey György készítette.

Sajnos a templomunk jelenlegi állapota nem ad okot örömre. A boltozaton tisztázatlan eredetű (talán az alap megsüllyedéséből adódó) repedés keletkezett, és ennek kijavítása, valamint az ekkor elvégzendő felújítási munkák költségei messze meghaladják az egyházközség anyagi lehetőségeit. A falu egykori birtokosa, Klimó György pécsi püspök, aki a templomot építtette, igen nagyvonalú volt az épület méretének meghatározásánál. Ma ez - valljuk be - teher a hívek számára, hiszen folyamatosan fogy és öregszik a faluközösség, és ez jellemzi a katolikus közösséget is. Nem vagyunk képesek önállóan, csak a magunk erejére hagyatkozva elvégezni a teljes felújítást. Sajnos az egyházmegyében is mindig adódnak fontosabb munkák, így a püspöki támogatásra sem érett meg még a mi projektünk. A komplex statikai-szerkezeti felújítást pedig nem előzheti meg a falak már régen esedékes újrafestése sem, amire pedig már egy korábbi adománygyűjtés során összegyűlt a pénz. A munkálatok fokozatos elkezdésére az egyházmegyei építészeti hatóság engedélyt adott, jelenleg a statikai terv elkészítése folyik (2006).

A plébániatemplom turisták számára csak a szertartásokat követően látogatható, érdeklődni a sekrestyéseknél kell.

Forrás: http://www.mecseknadasd.plebania.hu/templomok.htm

Havi Boldogasszony kápolna

A szép kegyúri kápolna Klimó György püspök barokk nyaralójának szomszédságában épült föl. 1770. augusztus 5-én szentelték fel Havas Boldogasszony tiszteletére. Tulajdonilag nem az egyházközségé, hanem a pécsi püspökségé (ahogy a kastély is), mi csak a kezelői jogokkal rendelkezünk.

Nyolcszögletű alaprajzú, fazsindellyel fedett hagymakupolája van. Klimó a római San Andrea Quirinale mintájára építtette meg. Belseje teljes egészében, főként nonfiguratív és ornamentikus díszítésekkel festett. Sajnos a festő neve nem ismert. Illúzionisztikus mennyezetfreskója Antonio Galli Bibbiena hatását (pozsonyi trinitárius templom) mutatja. A barokk oltár eredeti képe elveszett, a ma is látható a 19. században készült, és a Szűzanyát a gyermek Jézussal mutatja.

A kápolnában máig alkalmanként litániák és szentmisék is vannak (búcsúnapja augusztus 5-én van). A kápolna tornyának tetőzete 1995-ben egy villámcsapás következtében leégett, de fel lett újítva. A kápolna a plébánia tulajdona (a szomszédos kastély nem).

Hétfájdalmú Szent Szűz kápolna

A kápolna közkeletű neve a faluban Kálvária-kápolna. A kálváriadomb tetején áll, mögötte és kétoldalt az alsófalusi temető terül el. A 6-os útról is jól látható, szép látványt nyújtó műemlékegyüttesből először - a hívek adakozásából - a szokásosan 14 stációból álló kálvária készült el 1798-ban.

1811-ben Szepessy Ignác püspök támogatásával épült fel a klasszicista stílusú, homlokzati tornyos kis kápolna, mely azóta többször is fel lett újítva (legutoljára a kapuzata, 2002-ben). Jelenleg már nincs sajnos rendszeres használatban, mert a halottakat az önkormányzati halottasházból búcsúztatják a gyászolók. Egyedül a toronyban 2001 nyarától lakó új harangja - mely egy elszármazott budapesti testvérpár ajándéka - szolgálja a közösséget. A kápolna és a hozzá tartozó kálvária a plébánia tulajdona. Legutolsó felújítása 2006-ban volt, amikor a stációk is megújításra kerültek.

Kálvária

A helyi lakosok által csak kálvária dombként nevezett helyen áll a Hétfájdalmú Szent Szűz kápolna és a hozzá tartozó, a domboldalon elterülő Kálvária, ami három feszületből, egy Mária szoborból és 14 stáció.

Magát a Kálváriát 1798-ban emeltették a község lakosai saját költségen, melyhez Szepessy Ignác püspök támogatásával épült fel 1811-ben a kápolna. A Kálvária 14 építményből áll, melyek a kápolna két oldalán szimmetrikusan vezetnek végig a domboldalon, és Krisztus szenvedéstörténetét beszélik el Pilátus Ítéletszékétől a Golgotáig. A stációk kőből épültek, melyek fehérre vannak festve, tetejük cseréppel fedett és vaskereszt díszíti. A benne található képek eredetileg bádogból készültek, de 1995-ben rézlapokból kialakított domborművekre váltották le őket, melyek 2006-ban kerültek felújításra.

A kápolna előtt áll a három egységből álló, a keresztre feszítést ábrázoló szoborcsoport. A Krisztust ábrázoló feszületet 1815-ben Koloman Bernhardt készíttette, a másik két keresztábrázolás adományokból lett finanszírozva. Mindhárom szobrot helyi faragó művészek készítették homokkőből, és színesre vannak festve.

A szobor együttes alatt található még egy életnagyságú Mária Ábrázolás 1874-ből, mely szintén homokkőből készült.

A Kálvária megépülése óta többször  részlegesen renoválva lett, utoljára 2006-ban, mely során a tetők kerültek felújításra és újrameszelték a stációkat.

2015-ben A Vállalkozók Mecseknádasdi Egyesülete jóvoltából, megvalósult a kápolna és a stációk megvilágítása, így a szemlélők sötétben is gyönyörködhetnek a kálváriadomb szépségében.

Nepomuki Szent János kápolna

A faluba Budapest felől a 6-os főúton beérő autós e kápolnával találkozhat elsőként: az új és a régi főutak kereszteződésében áll.

Előbb az egykor rendkívül népszerű prágai jezsuita szent életnagyságnál nagyobb szobrát állították fel, még kápolna nélkül. Ez Eszterházy Pál László püspöknek volt köszönhető, aki az Öreg-patak (ma Réka-patak) közeli kőhídjára tétette a vértanú szobrát - ahogy ez nagyon sokfelé ma is látható - 1793-ban (pl. hozzánk legközelebb Bonyhádon). Az Öreg-patak egy 1816-os áradásakor elsodorta, megrongálta a hidat. Ezt követően 1819-ben állították a jelenlegi helyére, a pataktól távolabb a szobrot, majd később, 1830-ban Szepessy Ignác püspök felépíttette a kis kápolnát a szobor fölé.

A kápolna jellegzetes példája a korban gyakori útmenti barokk emlékkápolnának (Strasskapelle), a típusnak egy egyszerű, letisztult változata.

A múltban számtalanszor felújították a hívek, és persze ilyenkor kisebb-nagyobb mértékben megváltoztatták. Legutoljára 2001-ben történt meg a felújítása a hívek adományaiból, amikor is a régi vakolás ki lett javítva, valamint újra lett festve a kápolna és a szobor. Sajnos a főút közelsége miatt azóta ismét rossz állapotba került az épület. A kápolna területe és az épület önkormányzati tulajdonban van.

Forrás: http://www.mecseknadasd.plebania.hu/kapolnak.htm

Püspöki kastély

 A Püspöki-kastély vagy Barokk kastélyt Klimó György pécsi püspök építtette fel 1751 és 1753 között - a délre néző domboldalra. A kastélyhoz arborétum is tartozott, mely sajnos mára már nem látható.

Az épületet később iskolaként, illetve könyvtárként hasznosították a  20. században. Az új iskola megépítése óta üresen áll, majd visszakerült egyházi tulajdonba.

A kastélyt - Klimó György utóda, Scitovszky János pécsi püspök meghívására - a világhírű komponista, Liszt Ferenc is felkereste. Útban Pécs felé 1846. október 24-én itt szállt meg a művész, és itt komponálta a Pécsi Dalárda számára első magyar férfikari művét, Garay János Patakcsa című költeményére. Varga Imre Liszt Ferenc-mellszobra és a kastélyban Gebauer Ernő falfestménye őrzi e látogatás emlékét. A kastély falán emléktábla található a következő szöveggel:

„E házban éjszakázott Liszt Ferenc, a világhírű magyar zeneköltő Szekszárdról Pécsre utaztában 1846 október 24-én. Ekkor írta férfikarénekét Garay Jánosnak "A pataknál" című versére. Ez volt első szerzeménye magyar szövegre. 1870. szeptember 24-én ide újból visszatért.”

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%BCsp%C3%B6ki_kast%C3%A9ly_%28Mecsekn%C3%A1dasd%29

Szentháromság kápolna

A falu egykori főutcáján (ma: Kossuth utca), a lakóházak sorában áll a kb. 2x3 m alapterületű egyszerű kis kápolna. A kápolna belső berendezése is rendkívül puritán, de bizton mondhatjuk szegényesnek is. A Szent István templom után Mecseknádasd legrégibb kápolnája, és ily módon védett műemlék. Johann Valentin Vizer plébános, aki 1777-ben kezdte a plébánia történetét vezetni, megemlíti, hogy már régóta álló kápolna, és a „hívek áhítata emelte”.

Egykor az úrnapi körmenetek útba ejtették, de ma már nincs liturgikus használatban. A kápolna területe és az épület magántulajdonban van.

Forrás: http://www.mecseknadasd.plebania.hu/kapolnak.htm

Szent István templom

„A mecseknádasdi Szent István templom a 6. számú főközlekedési út mentén, festői útkanyarban áll, a hegyek közvetlen szomszédságában. Méretei, építészeti részletei szerények, mégis jelentős a környezetéhez tartozó középkori történeti emlékek miatt. Helyénél fogva látogatottsága ma is élénk. 1970-72-ben helyreállítása során több azonos értékű építési korszak maradványait kellett értelmezni. Mint ahogy arról már korábban szó esett, az első román templomból mindössze az alapfalak és a nyugati homlokzati fal található meg. A XIII. században bővített templomból a toronytest szinte sértetlenül áll a második emelet, illetve a fogsoros párkány magasságáig. A középkori periódusok közül leginkább a XIV. századi maradt ránk, de szólni kell a romossá vált templom XVIII. századi átépítéséről is. Méretéhez képest tehát e kis épületnek igen sok arca volt. Ezekben közös: egyszerűsége, méretéhez illő szerénysége volt. E megállapítás jelentette helyreállításunk alapját. A középkori szint visszaállítása és az első templom bemutatása érdekében a szentélyben levő barokk oltárt elbontottuk ugyan, de helyére éppoly egyszerű, visszafogott formájú és méretű berendezési tárgyak kerültek. Minden rendelkezésre álló eszközt felhasználtunk arra, hogy a történeti részleteket minél kézzelfoghatóbban érzékeltessük. Megkülönböztethető falazóanyaggal újjáépítettük a XIII. századi sekrestyét. Ennek oka, hogy a templomtérben rendetlenséget okozó, a működő templom funkciójához tartozó tárgyak itt elhelyezhetők legyenek. Szólni kell még a templomot körülvevő kerítőfal helyreállításáról, melynek pontos alaprajzi helyzetét a régészeti feltárás tisztázta. A kerítőfal egyben támfal is, és a keleti, illetve északi oldalon erősen lehordott terep további pusztulását akadályozza. Ugyancsak bemutattuk alaprajzát a templom déli oldalán előkerült torony alapmaradványainak.” (Schőnerné Pusztai Ilona: Baranya középkori templomainak helyreállítása – részlet)

A 6-os főút mellett álló keletelt templomot az okiratokban mint "Ecclesiam Sancti Ladislai Regis" találták meg (II. András, 1235), majd 1330-ból származik plébániaként való említése (a tolnai főesperességhez tartozott). Szentélye egyenes záródású, amelyhez északról sekrestye csatlakozik (13. sz.). E század második felében épült fel a torony is a nyugati falra. A következő évszázadban kibővítették, majd a század végén freskókkal díszítették. 15. és a 16. sz-ban védművek épültek a templom mellé: egy négyszögletű torony és elkészült a körítőfal.

Az épületet az 1700-as években betelepülő őseink jó ideig továbbra is plébániatemplomként használták. A korábban megrongálódott templom felújítása 1723-ban történt meg. Noha a Bajorországból hozott szentkultusz tovább élt a közösségen belül (különösen Szent Kiliánnak, a "frankok apostolának" tisztelete), a templom titulusa - feltehetőleg a betelepülők új identitásának megteremtése végett - mégis Szent István lett.

Ekkor a falu még jórészt a templom környékén terült el. A község növekedése miatt új plébániatemplomot kellett építeni, és annak elkészülte után a kisméretű templom liturgikus használata csökkent. Érdekesség, hogy a falu főbúcsúja továbbra is Szent István napja maradt, s nem szorította ki a plébániatemplomé (Szent György napja).

A kis templom jelenleg főként elhunytak búcsúztatását szolgáló temetőkápolnaként hasznosul, de évente többször különféle szentmisét is tartunk/tartanak itt. Ezek főként esküvők, évfordulós megemlékezések, gyászmisék.

Sajnos a hetvenes évek elején lezajlott feltárás és felújítás óta a templom bizonyos részei (pl. tető, homlokzat) tönkrementek, rövid időn belüli felújításuk elengedhetetlen. Ezt - akár más szervezetekkel közösen - pályázati forrásokból kívánjuk megtenni. Egy turisztikai célú pályázat jóvoltából a templom díszkivilágítása 2004. augusztus 20-án felavatásra került.

A Szent István templom látogathatósága:
Gondnok: Gungl Ádám és felesége
Mecseknádasd, Mecsek utca 10., kb. 100 m-re a templomtól.
Telefon: +36-72-463541

Forrás: http://www.mecseknadasd.plebania.hu/templomok.htm

Vérrel Verejtékező Krisztus kápolna

A faluba a 6-os főút felől érkezvén ezzel a kápolnával találkozunk másodjára, mely a fentitől mintegy 100 méterre áll a Jókai és Rákóczi utcák kereszteződésében.

A török után a németek betelepítésekor a Szent István kápolnánál kezdték el Nádasd újjáépítését. Ahogy a lakosság szaporodott, a község a Réka/Öreg-patak folyási irányába terjeszkedett tovább, így a falu centruma mind távolabb került a Szent István templomtól, mely 1719 óta plébániatemplomul szolgált. Hogy a híveknek ne kelljen olyan messze menni a templomba, 1749-ben egy Johann Wagner nevű molnár saját telkén felépíttette a nép körében „Strasskapelle”-nek nevezett barokk kápolnát, melyet a Vérrel Verejtékező Krisztus tiszteletére szenteltek fel. A kápolna a Buda-Pécs országút mellett épült fel. (A korban gyakori volt az ilyen útmenti kis kápolna, Strasskapelle építése. Mecseknádasdon ma, amikor az idősebbek "Strasskapelle"-t mondanak, akkor erre a kápolnára gondolnak, noha ezen kívül még másik kettő is van a faluban.) A kis kápolna berendezéséről, egy Krisztust a Getsemáni kertben ábrázoló oltárképről és a misézéshez szükséges kellékekről is ő gondoskodott. A 3x3 méteres, négyzetes alapterületű, csehsüveg-boltozatos épület homlokzatán erőteljes osztópárkánnyal és függőleges lizénákkal tagolt. Átmenetileg itt is tartottak istentiszteleteket. De ez a kápolna eleve kicsi volt, rossz időben különösen alkalmatlan misézésre, hisz a hívek kint álltak. Később úrnapján és a keresztjáró napokon a körmenetek állomása lett. Olyankor feldíszítették és előtte imádkoztak. Oltárképe és berendezése sajnos már korábban tönkrement. Az egyszerű oltár fölött egy olcsó 19. századi nyomat pótolta az oltárképet. A kápolna ma már nincs liturgikus használatban.

Utolsó felújítása 2001-ben volt. Érdekesség, hogy az ekkor elvégzett tetőcserénél megtalálták az 1910-es években történt felújításkor elhelyezett "küldeményt" a gerendák között, a felújítók nevét tartalmazó iratot. A kápolna a plébánia tulajdona.

Forrás: http://www.mecseknadasd.plebania.hu/kapolnak.htm

Mecseknádasd Önkormányzata

7695 Mecseknádasd, Felszabadulás utca 2/1.

Adószám: 15587471-1-02

Email: mecseknadasd@mecseknadasd.hu

Telefon: +36 72 563-100