Mecseknádasd
Önkormányzata
  • Vakbarát változat

Természeti értékek

A szomszédos községek, különösen a nyugati erdős völgyben fekvő Óbánya és Kisújbánya vadregényes természetvédelmi terület (Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet). Délkeletre Erdősmecske, kelet felől az erdőkön túl a faesztergályosairól és székkészítőiről nevezetes Ófalu határolja. Északi szomszédságában Hidas, Nagymányok és Váralja egykor kőszéntelepei miatt vált híressé.

Mecseknádasd a tengerszint felett 190 méter magasan fekszik. Kiemelkedő pontjai délnyugatra a 490 méter magas Kecske-hát és a falu nyugati végén 411 méterre emelkedő Templom-hegy.

A települést a hegyek közelsége miatt sajátos mikroklíma jellemzi. Hőmérséklete valamivel alacsonyabb az országos átlagnál. Nyáron általában száraz éghajlat, enyhébb hőmérséklet, esetenként nagy zivatarok, jégeső is jellemzőek. Az ősz hosszabb és kellemesebb, a tél napos, esetenként kemény hideggel. A hó, különösen a hegy alatti részeken, tovább megmarad, mint másutt.

Vizei, a patakok, források évszázadokkal ezelőtt bővebbek voltak. Az óbányai völgyből kilépő, bő vizű Öreg- vagy Halász-patak, más néven Rák-patak nevét a hagyomány szerint a benne tenyészett sok ráktól kapta. A helybeliek emlékezete szerint az 1950-es évekig még találtak a patakban folyami rákot. Jelenleg már általánosabb a köztudatban a Réka-patak elnevezés. Vize bőségére vall, hogy a XIX. század közepén még 22 malmot hajtott. Az emlékezet megőrizte a Schlossbergről eredő Török-kutat ("Türkenbrunnen") is, amely az 1960-as években még működő strandfürdőt táplálta. A jó vizű természetes forrás vizét vezették le csöveken a püspöki kastély előtti mesterségesen kialakított egykori úgynevezett Hattyú-tó medencéjébe is. Az utóbbi harminc év időjárási változásai és az általános felmelegedés a település vizeinek állapotát megváltoztatták.

A Keleti-Mecsek területén a pliocén korban kialakult völgyhálózat jellegzetesen sugaras és mély. A földtörténeti középkorban kőszenes rétegek képződtek, melyekre a későbbi korokban többek között homokkő, agyagpalás képződmények, márgák, mészkőféleségek rétegződtek. A földtörténeti középkor második felében, a kréta időszak elején tenger borította, majd a földkéreg erős mozgása következtében vize elsekélyesült. Ezt követte egy erőteljesebb vulkanikus tevékenység. Rétegeit széttöredezve, elmozdult helyzetben, sokszor fiatalabb képződményekkel befedve találjuk Hidas és Kisújbánya között. A födtörténeti újkor időszakában a térséget tenger borította. Szigetként emelkedtek ki belőle a Mecsek nyúlványai. A meleg párás éghajlat hatására dús növényzet borította a szigeteket, amiről a jelentős hidasi barnakőszéntelep árulkodik.

Mecseknádasd természeti környezetének változatosságára már a XVIII. század folyamán felfigyelt a neves természettudós, Kitaibel Pál (1757–1817). Kutatási céllal két alkalommal, 1799-ben és 1808-ban járt Baranyában. Földtani és botanikai megfigyeléseit német nyelvű naplófeljegyzéseiben rögzítette. Bár útjainak elsődleges célja a növénytani kutatás volt, emellett kiterjedt a figyelme a táj állatvilágára, valamint a néprajzi-gazdasági viszonyaira is. Tudósítása a helyi talajtani adottságokról – „Püspöknádasdon a márgás talaj mellett egy szakadékban 3 lábnyi kőszénréteg van. Ez a szén sok rétegű és részben barna színű, szalmiák és timsó bevonattal… továbbá tajtékhoz hasonló nagyon puha közettel…” – bizonyára alapul szolgált a XIX. század közepén a környéken fellelhető szénlelőhelyek feltérképezéséhez.

A települést, Mecseknádasdot Kitaibel így látja: „Püspöknádasd mély völgyben van. Itt van a pécsi püspöknek a nyári nyaralója kerítéssel körülvett díszkerttel és állatkerttel. Ebben magyar hársfák vannak. Ezeket a kerten kívül is ültetik és nyesik. Püspöknádasdon kívül jobbra a halmokon és a kis hegyeken részben szántóföldek, részben pedig szőlők vannak… tovább régi tölgyekkel hiányosan fedett ritkás erdő, ahol a csupasz földet is látni lehet. Bal kéz felől egészen csupasz a föld és teljesen hiányzik a televény… Egykori erdőre utal a még meglevő illatos hunyor és a közönséges boróka…” A tudós utazása idején a püspök nyári rezidenciája körül a park és vadaskert részben még látható volt. A kastély előtt, a Schlossberg aljáig terjedő teraszos parkot egykor a barokk hagyományai szerint alakították ki. A régi hársfákból még az 1950-es években is állt néhány.

Napjainkra a falu környékén számos helyen összefüggő csoportban kocsánytalan tölgy, bükk, cser, gyertyán látható. Cserjéi, a virágos kőris, a vörösgyűrűs som, a kökény, fagyal és a galagonya már csak a környező erdőkben, valamint a Templom-hegy déli lankáin figyelhetők meg. A mészben gazdag talajon, patakok mentén számos védett növény, így többek között a gimpáfrány, a díszes vesepáfrány, a karéjos vesepáfrány, a sasharaszt zöldell. Egykor a település nyugati határa fölött, az Óbányai-völgyben is látható volt a gyertyános tölgyesekben, a tisztások félárnyékos szegélyén a bánáti bazsarózsa. A legutóbbi évtizedekben az erdőirtások következtében eltűnt Mecseknádasd környékéről.

A falu határában az erdők alján napjainkban is terem a fekete bodza, népi nyelven "holleprei", amelyet egykor nagy mennyiségben lekvárfőzésre használtak.

A környező dombokon kevés luc-, erdei- és fekete fenyő zöldell. A községen átvezető főút déli oldalán emelkedő dombon felfedezhető néhány évszázados szelídgesztenye facsoport. Egykor részei lehettek a Pécsvárad – Zengővárkony vonalában húzódó nagyobb kiterjedésű ősi szelídgesztenyésnek. A környék állatvilágáról az első írásos tudósítás Janus Pannonius verseiből ismert. A hagyomány szerint pécsi püspöksége alatt gyakran vadászott a Keleti-Mecsek erdőségében. Verseiben szarvas és vadkan vadászatról, valamint solymászatról is olvashatunk. A helybeliek emlékezete szerint az 1940-es években a Mecseknádasd környéki erdőkben még vadmacska is tanyázott.

A táj geológiai és földrajzi sajátosságairól 1845-ben, a reformkori nemzeti ébredés jegyében a lokálpatrióta teológiai tanár és történész, Haas Mihály, valamint Baranya vármegye tiszti főorvosa, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat tagja, Hölbling Miksa tudósított. Bár megfigyeléseiket laikus szemlélettel, tapasztalataikat leíró jelleggel részletezték, mégis forrásértékű publikációjuk Baranyáról, Nádasdról. Többek között mindketten felfigyeltek arra a fontos tényre, hogy Nádasd határában jó minőségű agyagot bányásznak, erre épült a helybeli virágzó fazekasság.

 

 

 

Forrás:

 

 

Mecseknádasd Önkormányzata

7695 Mecseknádasd, Felszabadulás utca 2/1.

Adószám: 15331847-2-02

Email: mecseknadasd@mecseknadasd.hu

Telefon: +36 72 563 100