Mecseknádasd
Önkormányzata
  • Vakbarát változat

Vallásturisztikai látnivalók és attrakciók

Kápolnák és templomok

Szent István kápolna

„A mecseknádasdi Szent István templom a 6. számú főközlekedési út mentén, festői útkanyarban áll, a hegyek közvetlen szomszédságában. A méretei, építészeti részletei szerények, mégis jelentős a környezetéhez tartozó középkori történeti emlékek miatt. Helyénél fogva látogatottsága ma is élénk. 1970-72-ben helyreállítása során több azonos értékű építési korszak maradványait kellett értelmezni. Mint ahogy arról már korábban szó esett, az első román templomból mindössze az alapfalak és a nyugati homlokzati fal található meg. A XIII. században bővített templomból a toronytest szinte sértetlenül áll a második emelet, illetve a fogsoros párkány magasságáig. A középkori periódusok közül leginkább a XIV. századi maradt ránk, de szólni kell a romossá vált templom XVIII. századi átépítéséről is. Méretéhez képest tehát e kis épületnek igen sok arca volt. Ezekben közös: egyszerűsége, méretéhez illő szerénysége volt. E megállapítás jelentette a helyreállítás alapját. A középkori szint visszaállítása és az első templom bemutatása érdekében a szentélyben levő barokk oltárt elbontották ugyan, de helyére éppoly egyszerű, visszafogott formájú és méretű berendezési tárgyak kerültek. Minden rendelkezésre álló eszközt felhasználtak arra, hogy a történeti részleteket minél kézzelfoghatóbban érzékeltessék. Megkülönböztethető falazóanyaggal újjáépítették a XIII. századi sekrestyét. Ennek oka, hogy a templomtérben rendetlenséget okozó, a működő templom funkciójához tartozó tárgyak itt elhelyezhetők legyenek. Szólni kell még a templomot körülvevő kerítőfal helyreállításáról, melynek pontos alaprajzi helyzetét a régészeti feltárás tisztázta. A kerítőfal egyben támfal is, és a keleti, illetve északi oldalon erősen lehordott terep további pusztulását akadályozza.” (Schőnerné Pusztai Ilona: Baranya középkori templomainak helyreállítása – részlet)
A 6-os főút mellett álló keletelt templomot az okiratokban mint "Ecclesiam Sancti Ladislai Regis" találták meg (II. András, 1235), majd 1330-ból származik plébániaként való említése (a tolnai főesperességhez tartozott). Szentélye egyenes záródású, amelyhez északról sekrestye csatlakozik (13. sz.). E század második felében épült fel a torony is a nyugati falra. A következő évszázadban kibővítették, majd a század végén freskókkal díszítették. 15. és a 16. században védművek épültek a templom mellé, egy négyszögletű torony és elkészült a körítőfal is.
Az épületet az 1700-as években betelepülő őseink jó ideig továbbra is plébániatemplomként használták. A korábban megrongálódott templom felújítása 1723-ban történt meg. Noha a Bajorországból hozott szentkultusz tovább élt a közösségen belül (különösen Szent Kiliánnak, a "frankok apostolának" tisztelete), a templom titulusa - feltehetőleg a betelepülők új identitásának megteremtése végett - mégis Szent István lett.
Ekkor a falu még jórészt a templom környékén terült el. A község növekedése miatt új plébániatemplomot kellett építeni, és annak elkészülte után a kisméretű templom liturgikus használata csökkent. Érdekesség, hogy a falu főbúcsúja továbbra is Szent István napja maradt, s nem szorította ki a plébániatemplomé (Szent György napja).
A kis templom jelenleg főként elhunytak búcsúztatását szolgáló temetőkápolnaként hasznosul, de évente többször különféle szentmisét, gyászmisét, évfordulós megemlékezéseket, valamint esküvőket tartanak itt. Egy turisztikai célú pályázat jóvoltából a templom díszkivilágítása 2004. augusztus 20-án felavatásra került.
Forrás: www.mecseknadasd.plebania.hu

 

Cím: 7695 Mecseknádasd, Mecsek utca 10.
A megtekintés ingyenes.
Nyitva tartás: előzetes egyeztetés alapján (8:00-16:00)
A kápolna megtekinthető előzetes bejelentkezés alapján:
Telefonszám: +36 30 591 3347, +36 72 671 810
E-mail cím: turizmus@mecseknadasd.hu
Mecseknádasdi Plébánia: +36 72 463 173

 

 

Szent György plébániatemplom

A mecseknádasdi plébánia 18. századi újraszervezésekor, 1719-ben a hívek még a felsőfaluban álló kisebb Szent István templomot használták plébániatemplomként.  Az egyházközség egyik jelentős plébánosa, Nikolaus (Miklós) Pfeiffer idejében épült fel az új templom a falu birtokosának, Klimó György pécsi püspöknek a támogatásával, így a templom a titulusát a püspök védőszentjéről, Szent György vértanúról kapta. A templom alapkőletétele és felszentelése között 10 év telt el (1760-1770). Barokk stílusban épült egyhajós, homlokzati tornyos templom. A szentély félköríves záródású, és három boltszakasza van. Tervezőjét nem ismerjük.
A templomban összesen négy oltár van, három barokk-kori, valamint a II. vatikáni zsinat után elhelyezett ún. "szembemiséző oltár". A három igen kvalitásos barokk oltárkép alkotója a neves bécsi festő, a kapucinus Johann Baumgartner volt. A templomban látható Skóciai Szent Margitnak, a skót nemzet védőszentjének ereklyéje, mely a skót katolikus egyház, jelesül G. J. Gray bíboros-érsek ajándéka. Az ereklye 1971-ben, dr. Cserháti József megyéspüspök kérésére került egyházmegyénkbe. Az eredeti, teljes ereklye megosztásra került, és a másik része a Pécs melletti Kozármisleny akkor épült, és Skóciai Szent Margitnak szentelt plébániatemplomába került.
A templom előteréből jobbra nyílik egy kis emlékkápolna, mely a szovjet kényszermunkatáborokból visszatért hívek kezdeményezésére Skóciai Szent Margit tiszteletére lett kialakítva és felszentelve 1994-ben. A szent itt elhelyezett kb. 1 méteres szobrát egy helybéli fafaragó, Frey György készítette.
Forrás: www.mecseknadasd.plebania.hu

 

Cím: 7695 Mecseknádasd, Templom tér 2.
Megtekintés: A plébániatemplom turisták számára csak a szertartásokat követően látogatható, érdeklődni a sekrestyéseknél lehet.
Mecseknádasdi Plébánia +36 72 463 173

 

 

Püspöki kastély

A Püspöki-kastély vagy Barokk kastélyt Klimó György pécsi püspök építtette fel 1751 és 1753 között - a délre néző domboldalra. A kastélyhoz arborétum is tartozott, mely sajnos mára már nem látható.
Az épületet később iskolaként, illetve könyvtárként hasznosították a  20. században. Az új iskola megépítése óta üresen áll, majd visszakerült egyházi tulajdonba.
 A kastélyt - Klimó György utóda, Scitovszky János pécsi püspök meghívására - a világhírű komponista, Liszt Ferenc is felkereste. Útban Pécs felé 1846. október 24-én itt szállt meg a művész, és itt komponálta a Pécsi Dalárda számára első magyar férfikari művét, Garay János Patakcsa című költeményére. Varga Imre Liszt Ferenc-mellszobra és a kastélyban Gebauer Ernő falfestménye őrzi e látogatás emlékét. A kastély falán emléktábla található a következő szöveggel:
„E házban éjszakázott Liszt Ferenc, a világhírű magyar zeneköltő Szekszárdról Pécsre utaztában 1846. október 24-én. Ekkor írta férfikarénekét Garay Jánosnak "A pataknál" című versére. Ez volt első szerzeménye magyar szövegre. 1870. szeptember 24-én ide újból visszatért.”
Forrás: www.hu.wikipedia.org

 

Cím: 7695 Mecseknádasd, Liszt Ferenc u. 73.
Megtekintés: jelenleg nem látogatható

 

 

Havas Boldogasszony kápolna

A szép kegyúri kápolna Klimó György püspök barokk nyaralójának szomszédságában épült föl. 1770. augusztus 5-én szentelték fel Havas Boldogasszony tiszteletére. Tulajdonilag nem az egyházközségé, hanem a pécsi püspökségé (ahogy a kastély is), mi csak a kezelői jogokkal rendelkezünk.
Nyolcszögletű alaprajzú, fazsindellyel fedett hagymakupolája van. Klimó a római San Andrea Quirinale mintájára építtette meg. Belseje teljes egészében, főként nonfiguratív és ornamentikus díszítésekkel festett. Sajnos a festő neve nem ismert. Illúzionisztikus mennyezetfreskója Antonio Galli Bibbiena hatását (pozsonyi trinitárius templom) mutatja. A barokk oltár eredeti képe elveszett, a ma is látható a 19. században készült, és a Szűzanyát a gyermek Jézussal mutatja.
A kápolnában máig alkalmanként litániák és szentmisék is vannak (búcsúnapja augusztus 5-én van). A kápolna tornyának tetőzete 1995-ben egy villámcsapás következtében leégett, de fel lett újítva. A kápolna a plébánia tulajdona (a szomszédos kastély nem).
Forrás: www.mecseknadasd.plebania.hu

 

Cím: 7695, Mecseknádasd, Liszt Ferenc utca 75.
A kápolna megtekinthető előzetes bejelentkezés alapján.
A kulcs felvehető a Trib étteremben (7695 Mecseknádasd, Rákóczi Ferenc u. 1.), +36 72 463 303.

 

 

Hétfájdalmú Szent Szűz Kálváriakápolna

A helyi lakosok által csak kálvária dombként nevezett helyen áll a Hétfájdalmú Szent Szűz kápolna és a hozzá tartozó, a domboldalon elterülő Kálvária, ami három feszületből, egy Mária szoborból és 14 stáció.
Magát a Kálváriát 1798-ban emeltették a község lakosai saját költségen, melyhez Szepessy Ignác püspök támogatásával épült fel 1811-ben a kápolna. A Kálvária 14 építményből áll, melyek a kápolna két oldalán szimmetrikusan vezetnek végig a domboldalon, és Krisztus szenvedéstörténetét beszélik el Pilátus Ítéletszékétől a Golgotáig. A stációk kőből épültek, melyek fehérre vannak festve, tetejük cseréppel fedett és vaskereszt díszíti. A benne található képek eredetileg bádogból készültek, de 1995-ben rézlapokból kialakított domborművekre váltották le őket, melyek 2006-ban kerültek felújításra.
A kápolna előtt áll a három egységből álló, a keresztre feszítést ábrázoló szoborcsoport. A Krisztust ábrázoló feszületet 1815-ben Koloman Bernhardt készíttette, a másik két keresztábrázolás adományokból lett finanszírozva. Mindhárom szobrot helyi faragó művészek készítették homokkőből, és színesre vannak festve.
A szobor együttes alatt található még egy életnagyságú Mária Ábrázolás 1874-ből, mely szintén homokkőből készült.
A Kálvária megépülése óta többször részlegesen renoválva lett, utoljára 2006-ban, mely során a tetők kerültek felújításra és újrameszelték a stációkat. 2015-ben a Vállalkozók Mecseknádasdi Egyesülete jóvoltából, megvalósult a kápolna és a stációk megvilágítása, így a szemlélők sötétben is gyönyörködhetnek a kálváriadomb szépségében.

 

Cím: 7695 Mecseknádasd, József Attila utca
Megtekintés: jelenleg nem látogatható

 

 

Nepomuki Szent János kápolna

A faluba Budapest felől a 6-os főúton beérő autós e kápolnával találkozhat elsőként: az új és a régi főutak kereszteződésében áll. A kápolna jellegzetes példája a korban gyakori útmenti barokk emlékkápolnának (Strasskapelle), a típusnak egy egyszerű, letisztult változata.
Előbb az egykor rendkívül népszerű prágai jezsuita szent életnagyságnál nagyobb szobrát állították fel, még kápolna nélkül. Ez Eszterházy Pál László püspöknek volt köszönhető, aki az Öreg-patak (ma Réka-patak) közeli kőhídjára tétette a vértanú szobrát - ahogy ez nagyon sokfelé ma is látható - 1793-ban (pl. hozzánk legközelebb Bonyhádon). Az Öreg-patak egy 1816-os áradásakor elsodorta, megrongálta a hidat. Ezt követően 1819-ben állították a jelenlegi helyére, a pataktól távolabb a szobrot, majd később, 1830-ban Szepessy Ignác püspök felépíttette a kis kápolnát a szobor fölé.
A múltban számtalanszor felújították a hívek, és persze ilyenkor kisebb-nagyobb mértékben megváltoztatták. Legutoljára 2001-ben történt meg a felújítása a hívek adományaiból, amikor is a régi vakolás ki lett javítva, valamint újra lett festve a kápolna és a szobor. Sajnos a főút közelsége miatt azóta ismét rossz állapotba került az épület. A kápolna területe és az épület önkormányzati tulajdonban van.
Forrás: www.mecseknadasd.plebania.hu

 

Cím: 7695 Mecseknádasd, 6-os főút mellett
Megtekintés: ingyen látogatható
Nyitva tartás: nyitva egész évben

 

 

Vérrel Verejtékező Krisztus kápolna

A faluba a 6-os főút felől érkezvén ezzel a kápolnával találkozunk másodjára, mely a fentitől mintegy 100 méterre áll a Jókai és Rákóczi utcák kereszteződésében.
A török után a németek betelepítésekor a Szent István kápolnánál kezdték el Nádasd újjáépítését. Ahogy a lakosság szaporodott, a község a Réka/Öreg-patak folyási irányába terjeszkedett tovább, így a falu centruma mind távolabb került a Szent István templomtól, mely 1719 óta plébániatemplomul szolgált. Hogy a híveknek ne kelljen olyan messze menni a templomba, 1749-ben egy Johann Wagner nevű molnár saját telkén felépíttette a nép körében „Strasskapelle”-nek nevezett barokk kápolnát, melyet a Vérrel Verejtékező Krisztus tiszteletére szenteltek fel. A kápolna a Buda-Pécs országút mellett épült fel. (A korban gyakori volt az ilyen útmenti kis kápolna, Strasskapelle építése. Mecseknádasdon ma, amikor az idősebbek "Strasskapelle"-t mondanak, akkor erre a kápolnára gondolnak, noha ezen kívül még másik kettő is van a faluban.) A kis kápolna berendezéséről, egy Krisztust a Getsemáni kertben ábrázoló oltárképről és a misézéshez szükséges kellékekről is ő gondoskodott. A 3x3 méteres, négyzetes alapterületű, csehsüveg-boltozatos épület homlokzatán erőteljes osztópárkánnyal és függőleges lizénákkal tagolt. Átmenetileg itt is tartottak istentiszteleteket. De ez a kápolna eleve kicsi volt, rossz időben különösen alkalmatlan misézésre, hisz a hívek kint álltak. Később úrnapján és a keresztjáró napokon a körmenetek állomása lett. Olyankor feldíszítették és előtte imádkoztak. Oltárképe és berendezése sajnos már korábban tönkrement. Az egyszerű oltár fölött egy olcsó 19. századi nyomat pótolta az oltárképet. A kápolna ma már nincs liturgikus használatban.
Utolsó felújítása 2001-ben volt. Érdekesség, hogy az ekkor elvégzett tetőcserénél megtalálták az 1910-es években történt felújításkor elhelyezett "küldeményt" a gerendák között, a felújítók nevét tartalmazó iratot. A kápolna a plébánia tulajdona.
Forrás: www.mecseknadasd.plebania.hu

 

Cím: 7695 Mecseknádasd, Jókai Mór u.

 

 

Szentháromság kápolna

A falu egykori főutcáján (ma Kossuth utca), a lakóházak sorában áll a kb. 2x3 m alapterületű egyszerű kis kápolna. A kápolna belső berendezése is rendkívül puritán. A Szent István templom után Mecseknádasd legrégibb kápolnája, és ily módon védett műemlék. Johann Valentin Vizer plébános, aki 1777-ben kezdte a plébánia történetét vezetni, megemlíti, hogy már régóta álló kápolna, és a „hívek áhítata emelte”. Egykor az úrnapi körmenetek útba ejtették, de ma már nincs liturgikus használatban. A kápolna területe és az épület magántulajdonban van.
Forrás: www.mecseknadasd.plebania.hu

 

Cím: 7695 Mecseknádasd, Kossuth utca

 

 

Vallási tematikus utak, zarándokutak

A kulturális utak közül kiemelkedtek a zarándokutak, melyek a középkorban is a legjelentősebb tematikus utaknak számítottak. Az egyes zarándokutak vonzzák a legtöbb turistát és látogatót a tematikus utak között, melyek mind egyénileg gyalogosan vagy kerékpárral, mind csoportosan autóbusszal bejárhatók. A településen keresztül halad a Magyar Zarándokút valamint Közép-Európa Zarándokútja, a Mária Út is, melyek jól kiépítettek, kitűnően kitáblázottak. Az útvonalak mentén számos zarándok és falusi szálláshely, vendéglátóhely megtalálható, melyet számos, egyéb kulturális és természeti látnivaló egészít ki. Ezáltal Mecseknádasd szeretettel fogadja a megfáradt zarándokokat az útjuk során.

 

Magyar Zarándokút

A Magyar Zarándokút hazai szent helyeket érintve, Esztergomból vezet Máriagyűdre. Különböző történelmi utakat (római út, Árpád-kori utak, jeruzsálemi zarándokút, keresztes hadjáratok útja, Szent Jakab út, stb.) fedve, érintve halad északról déli irányba. Országhatártól országhatárig szeli át hazánkat, az ország gerincén. Keresztmetszetet ad az Magyarországról, természeti és épített értékeinkről, az itt élők életéről. A Magyar Zarándokút érinti mindhárom nagy történelmi zarándokutat. Haladhatunk rajta Jeruzsálem felé, Róma irányába és Santiago de Compostelába az Arles-i caminon. Részévé válhat a Czestochowa – Medugorje között tervezett nemzetközi zarándokútnak. Az Út fizikai megtestesítését a zarándokszállások kb. 20–35 km-enkénti hálózata és a kijelölt, „felfestett” útvonal adja. A hagyományokra alapulóan tervezett útvonal többnyire földutakon, turista ösvényeken a természetben vezet, de a közbeeső települések belterületeit érinti. A zarándokút teljes hossza mintegy 431 km. Kitérőkkel együtt közel 600 km. Az útvonal hosszának fele hegyvidék, fele pedig alföldi sík terep. Átvezet a Pilisen, a Kiskunsági Nemzeti Parkon és a Mecseken.
Az útvonal jellemzően turista ösvényen és földúton, helyenként aszfalt úton vezet. Zarándokútlevéllel igazolt 100 km zarándoklat megtétele után zarándok-oklevél kérhető. A kiváltott zarándokútlevél az adottságok mértékében, az érkezés sorrendjében biztosít lehetőséget, és nem jogot arra, hogy az egyre bővülő kapacitású zarándok-szállásokban megszálljon valaki.
Mecseknádasdot és közvetlen térségét (Kelet-Mecsek) az alábbi szakaszok érintik:
14. alternatív szakasz: Bátaszék – Mórágy – Zsibrik – Ófalu táv: 24,5 km
ÓFALU:
Zarándokszállás:
Kossuth u. 3. 8 fő, 2.500.- Ft/fő, Á, M
Bechli Erzsébet +36 30-314-6195 ovofalu@gmail.com
14. szakasz: Szekszárd – Grábóc – Cikó – Ófalu táv: 32,4 km
ÓFALU (lásd fentebb!)
Egyéb szállás:
CIKÓ:
Diófa u. Keresztes Antalné: +36 70-222-0503
15. szakasz: Ófalu – Pécsvárad táv: 19 km
Óbányai kitérő: Ófalu – Püspökszentlászló táv: 22,4 km
MECSEKNÁDASD:
Zarándokszállás:
Bakancsos Ház 40 fő, 2.000.- Ft/fő, Á(+=50.- Ft) K április1. - október 30!
Liszt F. u. 75. Gungl Péter +36 30-5913-405, +36 72-563-100, nadasd.kkt@gmail.com
Egyéb szállás:
Bagoly Csárda Panzió
Külterület, 6-os út +36 72-463-013, bagolycs@t-online.hu
Arnold Vendégház
Kossuth u.23. +36 72-463-006, +36 30-9593-002, +36 30-348-2696
Aranypatkó Lovaspanzió
  1. út 28. +36 72-563-024, +36 30-995-8760
Wekler családi pincészet és Panzió
Liszt F. u. 35. +36 72-566-024, +36 30-605-4171
Derksten Gyöngyi Vendégház
Kisújbánya, 12. +36 30-639-0922, gyongyi.derksen@kisujbanya.com
PÉCSVÁRAD:
Zarándokszállás:
Vár Szálló Zarándokszállása 15 fő, 3.500.- Ft/fő, Á
Vár u. 45. +36 72-671-235, +36 72-672-940, pecsvarad@turinform.hu
Egyéb szállás:
Baráthegyi Gyógyház
Várkert köz 10. +36 72-465-546 barathegyi.gyogyhaz@t-online.hu
PÜSPÖKSZENTLÁSZLÓ:
Zarándokszállás:
Életrendezés Háza 10 fő, 3.500.- Ft/fő Á(+600.- Ft) K vacsora (megbeszélés!)
Piffkó László +36 72-490-610, 30-338-5784 (májustól októberig!)
Egyéb szállás:
Mackó-lak Vendégház
Életrendezés Háza mellett, Bea asszony: +36 72-490-332, mackolakvendeghaz@yahoo.com
Püspökségi Zarándokszállás
Kastély, +36 30-259-7424, szallas@pecs.egyhazmegye.hu
Csak csoportoknak, elsősorban a Pécsi Egyházmegye fenntartott intézményeinek!
Bővebb információ elkérhető a Magyar Zarándokút honlapján: http://magyarzarandokut.hu/szallasok

 

 

Mária Út

A zarándoklás (latinul peregrinatio) jelentése: utazás szent helyekre. Közép-Európa összes szent helyét túrautak kötik össze. A legnagyobb, a Mária út, mely népünk Máriához kötödő szent helyeit (kegyhelyeit, kápolnáit, forrásait) csatolja be az európai zarándok vérkeringésbe. A zarándoklás azonban nem egyszerűen utazás, túra, vagy kirándulás. A zarándokút lépései elsősorban belső lépések az emberi szív szentélye, és Isten irgalmának élő forrása felé.
Mecseknádasdot és közvetlen térségét (Kelet-Mecsek) az alábbi szakasz érintik:
M02/36 Ófalu – Püspökszentlászló
Bővebb információ elkérhető a Mária Út honlapján: http://mariaut.hu/tart/farticle/undefined/350/1

 

 

Mecseknádasd Önkormányzata

7695 Mecseknádasd, Felszabadulás utca 2/1.

Adószám: 15331847-2-02

Email: mecseknadasd@mecseknadasd.hu

Telefon: +36 72 563-100