Mecseknádasd
Önkormányzata
  • Vakbarát változat

Vallási turizmus

 

A Mecseknádasdi Szent György Római Katolikus Plébánia területén számos olyan épített emlék található, amely a közösség többévszázados katolikus hitéről tanúskodik. Ezek egy része szakrális, de található több olyan is, amely soha nem bírt szakrális jelleggel. A Szent-György-templom mellett, hat kisebb kápolna jelzi az aktív vallási életet, melyek látogatottsága korlátozott, de érdemes kívülről is szemügyre venni őket. Az épített értékeink tehát a vallási, spirituális feltöltődés mellett; azok építészeti és kulturális jelentőségükkel is érdeklődésre tarthatnak számot. A zarándokok körében kedveltek a településen keresztülhaladó szakrális tematikus utak is, melyek mentén zarándokszállások várják a megfáradt turistákat. Mecseknádasd területén vezet a Magyar Zarándokút, illetve a nemzetközi jelentőségű Mária Út is. A külterületén pedig a Skóciai Szent Margit túraútvonal található Mecseknádasd és Óbánya között.

 

A mecseknádasdi plébánia 18. századi újraszervezésekor, 1719-ben a hívek még a fölsőfaluban álló kisebb Szent István templomot használták plébániatemplomként. Az egyházközség egyik jelentős plébánosa, Nikolaus (Miklós) Pfeiffer idejében épült fel az új templom a falu birtokosának, Klimó György pécsi püspöknek a támogatásával, így a templom a titulusát a püspök védőszentjéről, Szent György vértanúról kapta. A templom alapkőletétele és felszentelése között 10 év telt el (1760-1770). Barokk stílusban épült egyhajós, homlokzati tornyos templom. A szentély félköríves záródású, és három boltszakasza van. Tervezőjét nem ismerjük.

A templomban összesen négy oltár van, három barokk-kori, valamint a II. vatikáni zsinat után elhelyezett ún. "szembemiséző oltár". A három igen kvalitásos barokk oltárkép alkotója a neves bécsi festő, a kapucinus Johann Baumgartner volt. Sajnos a képek igen rossz állapotban vannak, hisz megfestésük óta nem lettek restaurálva. Belátható időn belül nem is lesznek, mivel ennek költsége akkora, hogy egy ilyen kis közösség azt nem tudja finanszírozni.

A templomban látható Skóciai Szent Margitnak, a skót nemzet védőszentjének ereklyéje, mely a skót katolikus egyház, jelesül G. J. Gray bíboros-érsek ajándéka. Az ereklye 1971-ben, dr. Cserháti József megyéspüspök kérésére került egyházmegyénkbe. Az eredeti, teljes ereklye megosztásra került, és a másik része a Pécs melletti Kozármisleny akkor épült, és Skóciai Szent Margitnak szentelt plébániatemplomába került.

Oltárképek

A főoltáron Szent György vértanú megdicsőülését láthatjuk. A szent egy angyalok hordozta felhőn térdepelve pálmaágat ajánl fel a mennyekben trónoló Háromságos Istennek. A nagy méretű bal oldali mellékoltáron Krisztus keresztről való levétele, míg a méretében és formájában a baloldalival megegyező jobboldalin Szent József halála került megfestésre.

Egyéb képek

Még két nagy méretű festmény található a templomban. A hajó jobboldali falán középen, Skóciai Szent Margit ereklyéje fölött látható az egyik, mely a szentet ábrázolja. A kép alkotója a skót Gregor Smith. A festmény egy emigráns magyar újságíró, dr. Nagy Kázmér és családja ajándékaként került a templomunkba 1976-ban.

Vele szemközt, a baloldali főfalon Szent István király barokk oltárképe függ (immáron oltár nélkül), mely az ország Szűzanyának való felajánlását ábrázolja. A képet 1784-ben Eszterházy Pál László OSPPE püspök ajándékozta a Szent István templomnak, ahonnan a templom 1970-es évek első felében történt felújításakor - és egyben egy korábbi állapot rekonstrukciójakor - került ki (lásd: a Szent István templom ismertetésénél).

A templom négy nagyméretű - 'Jézus Szíve', Szűzanya, Szent Vendel, Páduai Szent Antal -, és két kisebb szobra - Szent József a kis Jézussal, Lisieux-i Szent Teréz - között nincs különösebben kvalitásos, vagy régebbi alkotás. Közülük talán csak kettő, az 1913-as keltezésű festett Szent Vendel szobor, melyet egy Rezibe elszármazott kőfaragómester, Hernesz István ajándékozott a templomnak, illetőleg az osztrák műhelyben készült Páduai Szent Antal szobor a kvalitásosabb.

A templom bejárata feletti kóruson megszólaló orgona legutolsó részleges felújítása 2002-ben volt. A templom előteréből jobbra nyílik egy kis emlékkápolna, mely a szovjet kényszermunkatáborokból visszatért hívek kezdeményezésére Skóciai Szent Margit tiszteletére lett kialakítva és felszentelve 1994-ben. A szent itt elhelyezett kb. 1 méteres szobrát egy helybéli fafaragó, Frey György készítette.A templom teljeskörű felújításon esetten át 2019-ben, mikor kívülről szépülhetett meg.

 

Megtekintés

A plébániatemplom turisták számára csak a szertartásokat követően látogatható, érdeklődni a sekrestyéseknél lehet.

Elérhetőség

Cím: 7695 Mecseknádasd, Templom tér 2.

Telefonszám: +36 72 463 173

 

Galéria

 

 

 

„A mecseknádasdi Szent István- kápolna a 6. számú főközlekedési út mentén, festői útkanyarban áll, a hegyek közvetlen szomszédságában. Méretei, építészeti részletei szerények, mégis jelentős a környezetéhez tartozó középkori történeti emlékek miatt. Helyénél fogva látogatottsága ma is élénk. 1970-72-ben helyreállítása során több azonos értékű építési korszak maradványait kellett értelmezni. Mint ahogy arról már korábban szó esett, az első román templomból mindössze az alapfalak és a nyugati homlokzati fal található meg. A XIII. században bővített templomból a toronytest szinte sértetlenül áll a második emelet, illetve a fogsoros párkány magasságáig. A középkori periódusok közül leginkább a XIV. századi maradt ránk, de szólni kell a romossá vált templom XVIII. századi átépítéséről is. Méretéhez képest tehát e kis épületnek igen sok arca volt. Ezekben közös: egyszerűsége, méretéhez illő szerénysége volt. E megállapítás jelentette helyreállításunk alapját. A középkori szint visszaállítása és az első templom bemutatása érdekében a szentélyben levő barokk oltárt elbontottuk ugyan, de helyére éppoly egyszerű, visszafogott formájú és méretű berendezési tárgyak kerültek. Minden rendelkezésre álló eszközt felhasználtunk arra, hogy a történeti részleteket minél kézzelfoghatóbban érzékeltessük. Megkülönböztethető falazóanyaggal újjáépítettük a XIII. századi sekrestyét. Ennek oka, hogy a templomtérben rendetlenséget okozó, a működő templom funkciójához tartozó tárgyak itt elhelyezhetők legyenek. Szólni kell még a templomot körülvevő kerítőfal helyreállításáról, melynek pontos alaprajzi helyzetét a régészeti feltárás tisztázta. A kerítőfal egyben támfal is, és a keleti, illetve északi oldalon erősen lehordott terep további pusztulását akadályozza. Ugyancsak bemutattuk alaprajzát a templom déli oldalán előkerült torony alapmaradványainak.” (Schőnerné Pusztai Ilona: Baranya középkori templomainak helyreállítása – részlet)

A 6-os főút mellett álló keletelt kápolnát az okiratokban mint "Ecclesiam Sancti Ladislai Regis" találták meg (II. András, 1235), majd 1330-ból származik plébániaként való említése (a tolnai főesperességhez tartozott). Szentélye egyenes záródású, amelyhez északról sekrestye csatlakozik (13. sz.). E század második felében épült fel a torony is a nyugati falra. A következő évszázadban kibővítették, majd a század végén freskókkal díszítették. 15. és a 16. sz-ban védművek épültek a templom mellé: egy négyszögletű torony és elkészült a körítőfal.

Az épületet az 1700-as években betelepülő őseink jó ideig továbbra is plébániatemplomként használták. A korábban megrongálódott templom felújítása 1723-ban történt meg. Noha a Bajorországból hozott szentkultusz tovább élt a közösségen belül (különösen Szent Kiliánnak, a "frankok apostolának" tisztelete), a templom titulusa - feltehetőleg a betelepülők új identitásának megteremtése végett - mégis Szent István lett.

Ekkor a falu még jórészt a templom környékén terült el. A község növekedése miatt új plébániatemplomot kellett építeni, és annak elkészülte után a kisméretű templom liturgikus használata csökkent. Érdekesség, hogy a falu főbúcsúja továbbra is Szent István napja maradt, s nem szorította ki a plébániatemplomé (Szent György napja).

A kis kápolna jelenleg főként elhunytak búcsúztatását szolgáló temetőkápolnaként hasznosul, de évente többször különféle szentmisét is tartunk/tartanak itt. Ezek főként esküvők, évfordulós megemlékezések, gyászmisék. Sajnos a hetvenes évek elején lezajlott feltárás és felújítás óta a templom bizonyos részei (pl. tető, homlokzat) tönkrementek, rövid időn belüli felújításuk elengedhetetlen. Ezt - akár más szervezetekkel közösen - pályázati forrásokból kívánjuk megtenni. Egy turisztikai célú pályázat jóvoltából a templom díszkivilágítása 2004. augusztus 20-án felavatásra került.

 

Megtekintés

A kápolna ingyenesen megtekinthető előzetes bejelentkezés alapján.

 

Elérhetőség

Cím: 7695 Mecseknádasd, 6-os főút mellett, a temetőnél

Telefonszám: +36 72 463 173; +36 70 225 2658; +36 30 654 5232

 

Galéria

 

 

 

A szép kegyúri kápolna Klimó György püspök barokk nyaralójának szomszédságában épült föl. 1770. augusztus 5-én szentelték fel Havas Boldogasszony tiszteletére. Tulajdonilag nem az egyházközségé, hanem a pécsi püspökségé (ahogy a kastély is), mi csak a kezelői jogokkal rendelkezünk.

Nyolcszögletű alaprajzú, fazsindellyel fedett hagymakupolája van. Klimó a római San Andrea Quirinale mintájára építtette meg. Belseje teljes egészében, főként nonfiguratív és ornamentikus díszítésekkel festett. Sajnos a festő neve nem ismert. Illúzionisztikus mennyezetfreskója Antonio Galli Bibbiena hatását (pozsonyi trinitárius templom) mutatja. A barokk oltár eredeti képe elveszett, a ma is látható a 19. században készült, és a Szűzanyát a gyermek Jézussal mutatja.

A kápolnában máig alkalmanként litániák és szentmisék is vannak (búcsúnapja augusztus 5-én van). A kápolna tornyának tetőzete 1995-ben egy villámcsapás következtében leégett, de fel lett újítva. A kápolna a plébánia tulajdona.

 

Megtekintés

A kápolna ingyenesen megtekinthető előzetes bejelentkezés alapján.

A kulcs felvehető a Trib étteremben (7695 Mecseknádasd, Rákóczi Ferenc u. 1.)

 

Elérhetőség

Cím: 7695, Mecseknádasd, Liszt Ferenc utca 75.

Telefonszám: +36 72 463 303

 

Galéria

 

 

A helyi lakosok által csak kálvária dombként nevezett helyen áll a Hétfájdalmú Szent Szűz kápolna és a hozzá tartozó, a domboldalon elterülő Kálvária, ami három feszületből, egy Mária szoborból és 14 stáció.

Magát a Kálváriát 1798-ban emeltették a község lakosai saját költségen, melyhez Szepessy Ignác püspök támogatásával épült fel 1811-ben a kápolna. A Kálvária 14 építményből áll, melyek a kápolna két oldalán szimmetrikusan vezetnek végig a domboldalon, és Krisztus szenvedéstörténetét beszélik el Pilátus Ítéletszékétől a Golgotáig. A stációk kőből épültek, melyek fehérre vannak festve, tetejük cseréppel fedett és vaskereszt díszíti. A benne található képek eredetileg bádogból készültek, de 1995-ben rézlapokból kialakított domborművekre váltották le őket, melyek 2006-ban kerültek felújításra.

A kápolna előtt áll a három egységből álló, a keresztre feszítést ábrázoló szoborcsoport. A Krisztust ábrázoló feszületet 1815-ben Koloman Bernhardt készíttette, a másik két keresztábrázolás adományokból lett finanszírozva. Mindhárom szobrot helyi faragó művészek készítették homokkőből, és színesre vannak festve. A szobor együttes alatt található még egy életnagyságú Mária Ábrázolás 1874-ből, mely szintén homokkőből készült.

A Kálvária megépülése óta többször részlegesen renoválva lett, utoljára 2006-ban, mely során a tetők kerültek felújításra és újrameszelték a stációkat. 2015-ben A Vállalkozók Mecseknádasdi Egyesülete jóvoltából, megvalósult a kápolna és a stációk megvilágítása, így a szemlélők sötétben is gyönyörködhetnek a kálváriadomb szépségében.

 

Megtekintés

A kápolna jelenleg nem látogatható.

 

Elérhetőség

Cím: 7695 Mecseknádasd, József Attila utca

 

 

Galéria

 

 

 

A faluba a 6-os főút felől érkezvén ezzel a kápolnával találkozunk másodjára, mely a fentitől mintegy 100 méterre áll a Jókai és Rákóczi utcák kereszteződésében.

A török után a németek betelepítésekor a Szent István kápolnánál kezdték el Nádasd újjáépítését. Ahogy a lakosság szaporodott, a község a Réka/Öreg-patak folyási irányába terjeszkedett tovább, így a falu centruma mind távolabb került a Szent István templomtól, mely 1719 óta plébániatemplomul szolgált. Hogy a híveknek ne kelljen olyan messze menni a templomba, 1749-ben egy Johann Wagner nevű molnár saját telkén felépíttette a nép körében „Strasskapelle”-nek nevezett barokk kápolnát, melyet a Vérrel Verejtékező Krisztus tiszteletére szenteltek fel. A kápolna a Buda-Pécs országút mellett épült fel. (A korban gyakori volt az ilyen útmenti kis kápolna, Strasskapelle építése. Mecseknádasdon ma, amikor az idősebbek "Strasskapelle"-t mondanak, akkor erre a kápolnára gondolnak, noha ezen kívül még másik kettő is van a faluban.)

A kis kápolna berendezéséről, egy Krisztust a Getsemáni kertben ábrázoló oltárképről és a misézéshez szükséges kellékekről is ő gondoskodott. A 3x3 méteres, négyzetes alapterületű, csehsüveg-boltozatos épület homlokzatán erőteljes osztópárkánnyal és függőleges lizénákkal tagolt. Átmenetileg itt is tartottak istentiszteleteket. De ez a kápolna eleve kicsi volt, rossz időben különösen alkalmatlan misézésre, hisz a hívek kint álltak. Később úrnapján és a keresztjáró napokon a körmenetek állomása lett. Olyankor feldíszítették és előtte imádkoztak. Oltárképe és berendezése sajnos már korábban tönkrement. Az egyszerű oltár fölött egy olcsó 19. századi nyomat pótolta az oltárképet. A kápolna ma már nincs liturgikus használatban.

Az utolsó felújítása 2001-ben volt. Érdekesség, hogy az ekkor elvégzett tetőcserénél megtalálták az 1910-es években történt felújításkor elhelyezett "küldeményt" a gerendák között, a felújítók nevét tartalmazó iratot. A kápolna a plébánia tulajdona.

 

Megtekintés

A kápolna jelenleg nem látogatható.

 

Elérhetőség

Cím: 7695 Mecseknádasd, Jókai Mór u. és Rákóczi Ferenc u. kereszteződése

 

Galéria

 

 

 

A faluba Budapest felől a 6-os főúton beérő autós e kápolnával találkozhat elsőként: az új és a régi főutak kereszteződésében áll. Előbb az egykor rendkívül népszerű prágai jezsuita szent életnagyságnál nagyobb szobrát állították fel, még kápolna nélkül. Ez Eszterházy Pál László püspöknek volt köszönhető, aki az Öreg-patak (ma Réka-patak) közeli kőhídjára tétette a vértanú szobrát - ahogy ez nagyon sokfelé ma is látható - 1793-ban (pl. hozzánk legközelebb Bonyhádon). Az Öreg-patak egy 1816-os áradásakor elsodorta, megrongálta a hidat. Ezt követően 1819-ben állították a jelenlegi helyére, a pataktól távolabb a szobrot, majd később, 1830-ban Szepessy Ignác püspök felépíttette a kis kápolnát a szobor fölé.

A kápolna jellegzetes példája a korban gyakori útmenti barokk emlékkápolnának (Strasskapelle), a típusnak egy egyszerű, letisztult változata. A múltban számtalanszor felújították a hívek, és persze ilyenkor kisebb-nagyobb mértékben megváltoztatták. Legutoljára 2001-ben történt meg a felújítása a hívek adományaiból, amikor is a régi vakolás ki lett javítva, valamint újra lett festve a kápolna és a szobor. Sajnos a főút közelsége miatt azóta ismét rossz állapotba került az épület. A kápolna területe és az épület önkormányzati tulajdonban van.

 

Megtekintés

A kápolna jelenleg nem látogatható.

 

Elérhetőség

Cím: 7695 Mecseknádasd, 6-os főút mellett

 

Galéria

 

 

 

A Püspöki-kastély vagy Barokk kastélyt Klimó György pécsi püspök építtette fel 1751 és 1753 között - a délre néző domboldalra. A kastélyhoz arborétum is tartozott, mely sajnos mára már nem látható. Az épületet később iskolaként, illetve könyvtárként hasznosították a 20. században. Az új iskola megépítése óta üresen áll, majd visszakerült egyházi tulajdonba.

A kastélyt - Klimó György utóda, Scitovszky János pécsi püspök meghívására - a világhírű komponista, Liszt Ferenc is felkereste. Útban Pécs felé 1846. október 24-én itt szállt meg a művész, és itt komponálta a Pécsi Dalárda számára első magyar férfikari művét, Garay János Patakcsa című költeményére. Varga Imre Liszt Ferenc-mellszobra és a kastélyban Gebauer Ernő falfestménye őrzi e látogatás emlékét. A kastély falán emléktábla található a következő szöveggel:

„E házban éjszakázott Liszt Ferenc, a világhírű magyar zeneköltő Szekszárdról Pécsre utaztában 1846 október 24-én. Ekkor írta férfikarénekét Garay Jánosnak "A pataknál" című versére. Ez volt első szerzeménye magyar szövegre. 1870. szeptember 24-én ide újból visszatért.”

 

Megtekintés

A kastély jelenleg nem látogatható.

 

Elérhetőség

Cím: 7695 Mecseknádasd, Liszt Ferenc u. 73.

 

Galéria

 

 

 

A falu egykori főutcáján (ma: Kossuth utca), a lakóházak sorában áll a kb. 2x3 m alapterületű egyszerű kis kápolna. A kápolna belső berendezése is rendkívül puritán, de bizton mondhatjuk szegényesnek is. A Szent István templom után Mecseknádasd legrégibb kápolnája, és ily módon védett műemlék. Johann Valentin Vizer plébános, aki 1777-ben kezdte a plébánia történetét vezetni, megemlíti, hogy már régóta álló kápolna, és a „hívek áhítata emelte”. Egykor az úrnapi körmenetek útba ejtették, de ma már nincs liturgikus használatban. A kápolna területe és az épület magántulajdonban van.

 

Megtekintés

A kápolna jelenleg nem látogatható.

 

Elérhetőség

Cím: 7695 Mecseknádasd, Kossuth Lajos u.

 

Galéria

 

 

Forrás: Mecseknádasdi Szent György Római Katolikus Plébánia

 

 

 

A kulturális utak közül kiemelkedtek a zarándokutak, melyek a középkorban is a legjelentősebb tematikus utaknak számítottak. Az egyes zarándokutak vonzzák a legtöbb turistát és látogatót a tematikus utak között, melyek mind egyénileg gyalogosan vagy kerékpárral, mind csoportosan autóbusszal bejárhatók. A településen keresztül halad a Magyar Zarándokút valamint Közép-Európa Zarándokútja, a Mária Út is, melyek jól kiépítettek, kitűnően kitáblázottak. Az útvonalak mentén számos zarándok- és falusi szálláshely, vendéglátóhely megtalálható, melyet számos, egyéb kulturális és természeti látnivaló egészít ki. Ezáltal Mecseknádasd szeretettel fogadja a megfáradt zarándokokat az útjuk során.

 

A Magyar Zarándokút hazai szent helyeket érintve, Esztergomból vezet Máriagyűdre. Különböző történelmi utakat (római út, Árpád-kori utak, jeruzsálemi zarándokút, keresztes hadjáratok útja, Szent Jakab út, stb.) fedve, érintve halad északról déli irányba. Országhatártól országhatárig szeli át hazánkat, az ország gerincén. Keresztmetszetet ad az Magyarországról, természeti és épített értékeinkről, az itt élők életéről. A Magyar Zarándokút érinti mindhárom nagy történelmi zarándokutat. Haladhatunk rajta Jeruzsálem felé, Róma irányába és Santiago de Compostelába az Arles-i caminon. Részévé válhat a Czestochowa – Medugorje között tervezett nemzetközi zarándokútnak.
Az Út fizikai megtestesítését a zarándokszállások kb. 20–35 km-enkénti hálózata és a kijelölt, „felfestett” útvonal adja. A hagyományokra alapulóan tervezett útvonal többnyire földutakon, turista ösvényeken a természetben vezet, de a közbeeső települések belterületeit érinti. A zarándokút teljes hossza mintegy 431 km. Kitérőkkel együtt közel 600 km. Az útvonal hosszának fele hegyvidék, fele pedig alföldi sík terep. Átvezet a Pilisen, a Kiskunsági Nemzeti Parkon és a Mecseken.
Az útvonal jellemzően turista ösvényen és földúton, helyenként aszfalt úton vezet. Zarándokútlevéllel igazolt 100 km zarándoklat megtétele után zarándok-oklevél kérhető. A kiváltott zarándokútlevél az adottságok mértékében, az érkezés sorrendjében biztosít lehetőséget, és nem jogot arra, hogy az egyre bővülő kapacitású zarándok-szállásokban megszálljon valaki.
 
Mecseknádasdot és közvetlen térségét (Kelet-Mecsek) az alábbi szakaszok érintik:

14. alternatív szakasz: Bátaszék – Mórágy – Zsibrik – Ófalu táv: 24,5 km

ÓFALU:
Zarándokszállás:
Kossuth u. 3. 8 fő, 2.500.- Ft/fő, Á, M
Bechli Erzsébet +36 30 314 6195 ovofalu@gmail.com

14. szakasz: Szekszárd – Grábóc – Cikó – Ófalu táv: 32,4 km

ÓFALU:
Egyéb szállás:
CIKÓ:
Diófa u. Keresztes Antalné: +36 70 222 0503

15. szakasz: Ófalu – Pécsvárad táv: 19 km

Óbányai kitérő: Ófalu – Püspökszentlászló táv: 22,4 km
MECSEKNÁDASD
Zarándokszállás:
Bakancsos Ház 40 fő, 2.000.- Ft/fő, Á(+=50.- Ft) K április1. - október 30!
Liszt F. u. 75. Krász Péter +36 30 40 70 874, +36 72 563 100, telepulesfenntarto@mecseknadasd.hu
Egyéb szállás:
Bagoly Csárda Panzió
Külterület, 6-os út +36 72 463 013, bagolycs@t-online.hu
Arnold Vendégház
Kossuth u.23. +36 72 463 006, +36 30 9593 002, +36 30 348 2696
Aranypatkó Lovaspanzió
Rékavölgyi u. 28. + 36 20 399 6875; + 36 72 563 023
Wekler családi pincészet és Panzió
Liszt F. u. 35. +36 72 566 024, +36 30 605 4171
Derksten Gyöngyi Vendégház
Kisújbánya, 12. +36 30 639 0922, gyongyi.derksen@kisujbanya.com
PÉCSVÁRAD:
Zarándokszállás:
Vár Szálló Zarándokszállása 15 fő, 3.500.- Ft/fő, Á
Vár u. 45. +36 72-671 235, +36 72 672- 940, pecsvarad@turinform.hu
Egyéb szállás:
Baráthegyi Gyógyház
Várkert köz 10. +36 72 465 546 barathegyi.gyogyhaz@t-online.hu
PÜSPÖKSZENTLÁSZLÓ:
Zarándokszállás:
Életrendezés Háza 10 fő, 3.500.- Ft/fő Á (+600.- Ft) K vacsora (megbeszélés!)
Piffkó László +36 72 490 610, +36 30 338 5784 (májustól októberig!)
Egyéb szállás:
Mackó-lak Vendégház
Életrendezés Háza mellett, Bea asszony: +36 72 490 332, mackolakvendeghaz@yahoo.com
Püspökségi Zarándokszállás
Kastély, +36 30 259 7424, szallas@pecs.egyhazmegye.hu
Csak csoportoknak, elsősorban a Pécsi Egyházmegye fenntartott intézményeinek!
Bővebb információ elkérhető a Magyar Zarándokút honlapján olvasható.

 

 

A zarándoklás (latinul peregrinatio) jelentése: utazás szent helyekre. Közép-Európa összes szent helyét túrautak kötik össze. A legnagyobb, a Mária út, mely népünk Máriához kötödő szent helyeit (kegyhelyeit, kápolnáit, forrásait) csatolja be az európai zarándok vérkeringésbe. A zarándoklás azonban nem egyszerűen utazás, túra, vagy kirándulás. A zarándokút lépései elsősorban belső lépések az emberi szív szentélye, és Isten irgalmának élő forrása felé.
Mecseknádasdot és közvetlen térségét (Kelet-Mecsek) az alábbi szakasz érintik:
M02/36 Ófalu – Püspökszentlászló
Bővebb információ elkérhető a Mária Út honlapján olvasható.
 

Skóciai Szent Margit tiszteletére alakították ki a közelmúltban az emlékutat Mecseknádasd és Óbánya külterületén. A túraút Szent István király leányára, Szent Margitra emlékezik, aki a mecseknádasdi Réka-várban született, majd III. Malcolm felségeként skót királynéként jelentős szerepe volt az állam- és egyházalapításban is Skóciában. Ebből adódik, hogy a túraút a születési helyétől, a Réka-vártól indul, s vezet fel a Szép Ilonka-kilátóhoz, ahonnan be lehetett látni az egész Réka-völgyet. A teljes hossza 5 km, mely kb. 450 m szintkülönbség leküzdését jelenti, s nagymértékben igazodik a  Mecseki Zöld Túra és a Magyar Zarándokút nyomvonalához is.  A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség minden év no­­­vem­­ber közepén Skóciai Szent Margit emléktúrát szervez a Réka-vár romjaihoz.

 

 

Mecseknádasd Önkormányzata

7695 Mecseknádasd, Felszabadulás utca 2/1.

Adószám: 15331847-2-02

Email: mecseknadasd@mecseknadasd.hu

Telefon: +36 72 563 100