Mecseknádasd
Önkormányzata
Önkormányzata
A Mecseknádasdi Szent György Római Katolikus Plébánia területén számos olyan épített emlék található, amely a közösség többévszázados katolikus hitéről tanúskodik. Ezek egy része szakrális, de található több olyan is, amely soha nem bírt szakrális jelleggel. A Szent-György-templom mellett, hat kisebb kápolna jelzi az aktív vallási életet, melyek látogatottsága korlátozott, de érdemes kívülről is szemügyre venni őket. Az épített értékeink tehát a vallási, spirituális feltöltődés mellett; azok építészeti és kulturális jelentőségükkel is érdeklődésre tarthatnak számot. A zarándokok körében kedveltek a településen keresztülhaladó szakrális tematikus utak is, melyek mentén zarándokszállások várják a megfáradt turistákat. Mecseknádasd területén vezet a Magyar Zarándokút, illetve a nemzetközi jelentőségű Mária Út is. A külterületén pedig a Skóciai Szent Margit túraútvonal található Mecseknádasd és Óbánya között.
A mecseknádasdi plébánia 18. századi újraszervezésekor, 1719-ben a hívek még a fölsőfaluban álló kisebb Szent István templomot használták plébániatemplomként. Az egyházközség egyik jelentős plébánosa, Nikolaus (Miklós) Pfeiffer idejében épült fel az új templom a falu birtokosának, Klimó György pécsi püspöknek a támogatásával, így a templom a titulusát a püspök védőszentjéről, Szent György vértanúról kapta. A templom alapkőletétele és felszentelése között 10 év telt el (1760-1770). Barokk stílusban épült egyhajós, homlokzati tornyos templom. A szentély félköríves záródású, és három boltszakasza van. Tervezőjét nem ismerjük.
A templomban összesen négy oltár van, három barokk-kori, valamint a II. vatikáni zsinat után elhelyezett ún. "szembemiséző oltár". A három igen kvalitásos barokk oltárkép alkotója a neves bécsi festő, a kapucinus Johann Baumgartner volt. Sajnos a képek igen rossz állapotban vannak, hisz megfestésük óta nem lettek restaurálva. Belátható időn belül nem is lesznek, mivel ennek költsége akkora, hogy egy ilyen kis közösség azt nem tudja finanszírozni.
A templomban látható Skóciai Szent Margitnak, a skót nemzet védőszentjének ereklyéje, mely a skót katolikus egyház, jelesül G. J. Gray bíboros-érsek ajándéka. Az ereklye 1971-ben, dr. Cserháti József megyéspüspök kérésére került egyházmegyénkbe. Az eredeti, teljes ereklye megosztásra került, és a másik része a Pécs melletti Kozármisleny akkor épült, és Skóciai Szent Margitnak szentelt plébániatemplomába került.
Oltárképek
A főoltáron Szent György vértanú megdicsőülését láthatjuk. A szent egy angyalok hordozta felhőn térdepelve pálmaágat ajánl fel a mennyekben trónoló Háromságos Istennek. A nagy méretű bal oldali mellékoltáron Krisztus keresztről való levétele, míg a méretében és formájában a baloldalival megegyező jobboldalin Szent József halála került megfestésre.
Egyéb képek
Még két nagy méretű festmény található a templomban. A hajó jobboldali falán középen, Skóciai Szent Margit ereklyéje fölött látható az egyik, mely a szentet ábrázolja. A kép alkotója a skót Gregor Smith. A festmény egy emigráns magyar újságíró, dr. Nagy Kázmér és családja ajándékaként került a templomunkba 1976-ban.
Vele szemközt, a baloldali főfalon Szent István király barokk oltárképe függ (immáron oltár nélkül), mely az ország Szűzanyának való felajánlását ábrázolja. A képet 1784-ben Eszterházy Pál László OSPPE püspök ajándékozta a Szent István templomnak, ahonnan a templom 1970-es évek első felében történt felújításakor - és egyben egy korábbi állapot rekonstrukciójakor - került ki (lásd: a Szent István templom ismertetésénél).
A templom négy nagyméretű - 'Jézus Szíve', Szűzanya, Szent Vendel, Páduai Szent Antal -, és két kisebb szobra - Szent József a kis Jézussal, Lisieux-i Szent Teréz - között nincs különösebben kvalitásos, vagy régebbi alkotás. Közülük talán csak kettő, az 1913-as keltezésű festett Szent Vendel szobor, melyet egy Rezibe elszármazott kőfaragómester, Hernesz István ajándékozott a templomnak, illetőleg az osztrák műhelyben készült Páduai Szent Antal szobor a kvalitásosabb.
A templom bejárata feletti kóruson megszólaló orgona legutolsó részleges felújítása 2002-ben volt. A templom előteréből jobbra nyílik egy kis emlékkápolna, mely a szovjet kényszermunkatáborokból visszatért hívek kezdeményezésére Skóciai Szent Margit tiszteletére lett kialakítva és felszentelve 1994-ben. A szent itt elhelyezett kb. 1 méteres szobrát egy helybéli fafaragó, Frey György készítette.A templom teljeskörű felújításon esetten át 2019-ben, mikor kívülről szépülhetett meg.
A plébániatemplom turisták számára csak a szertartásokat követően látogatható, érdeklődni a sekrestyéseknél lehet.
Cím: 7695 Mecseknádasd, Templom tér 2.
Telefonszám: +36 72 463 173
„A mecseknádasdi Szent István- kápolna a 6. számú főközlekedési út mentén, festői útkanyarban áll, a hegyek közvetlen szomszédságában. Méretei, építészeti részletei szerények, mégis jelentős a környezetéhez tartozó középkori történeti emlékek miatt. Helyénél fogva látogatottsága ma is élénk. 1970-72-ben helyreállítása során több azonos értékű építési korszak maradványait kellett értelmezni. Mint ahogy arról már korábban szó esett, az első román templomból mindössze az alapfalak és a nyugati homlokzati fal található meg. A XIII. században bővített templomból a toronytest szinte sértetlenül áll a második emelet, illetve a fogsoros párkány magasságáig. A középkori periódusok közül leginkább a XIV. századi maradt ránk, de szólni kell a romossá vált templom XVIII. századi átépítéséről is. Méretéhez képest tehát e kis épületnek igen sok arca volt. Ezekben közös: egyszerűsége, méretéhez illő szerénysége volt. E megállapítás jelentette helyreállításunk alapját. A középkori szint visszaállítása és az első templom bemutatása érdekében a szentélyben levő barokk oltárt elbontottuk ugyan, de helyére éppoly egyszerű, visszafogott formájú és méretű berendezési tárgyak kerültek. Minden rendelkezésre álló eszközt felhasználtunk arra, hogy a történeti részleteket minél kézzelfoghatóbban érzékeltessük. Megkülönböztethető falazóanyaggal újjáépítettük a XIII. századi sekrestyét. Ennek oka, hogy a templomtérben rendetlenséget okozó, a működő templom funkciójához tartozó tárgyak itt elhelyezhetők legyenek. Szólni kell még a templomot körülvevő kerítőfal helyreállításáról, melynek pontos alaprajzi helyzetét a régészeti feltárás tisztázta. A kerítőfal egyben támfal is, és a keleti, illetve északi oldalon erősen lehordott terep további pusztulását akadályozza. Ugyancsak bemutattuk alaprajzát a templom déli oldalán előkerült torony alapmaradványainak.” (Schőnerné Pusztai Ilona: Baranya középkori templomainak helyreállítása – részlet)
A 6-os főút mellett álló keletelt kápolnát az okiratokban mint "Ecclesiam Sancti Ladislai Regis" találták meg (II. András, 1235), majd 1330-ból származik plébániaként való említése (a tolnai főesperességhez tartozott). Szentélye egyenes záródású, amelyhez északról sekrestye csatlakozik (13. sz.). E század második felében épült fel a torony is a nyugati falra. A következő évszázadban kibővítették, majd a század végén freskókkal díszítették. 15. és a 16. sz-ban védművek épültek a templom mellé: egy négyszögletű torony és elkészült a körítőfal.
Az épületet az 1700-as években betelepülő őseink jó ideig továbbra is plébániatemplomként használták. A korábban megrongálódott templom felújítása 1723-ban történt meg. Noha a Bajorországból hozott szentkultusz tovább élt a közösségen belül (különösen Szent Kiliánnak, a "frankok apostolának" tisztelete), a templom titulusa - feltehetőleg a betelepülők új identitásának megteremtése végett - mégis Szent István lett.
Ekkor a falu még jórészt a templom környékén terült el. A község növekedése miatt új plébániatemplomot kellett építeni, és annak elkészülte után a kisméretű templom liturgikus használata csökkent. Érdekesség, hogy a falu főbúcsúja továbbra is Szent István napja maradt, s nem szorította ki a plébániatemplomé (Szent György napja).
A kis kápolna jelenleg főként elhunytak búcsúztatását szolgáló temetőkápolnaként hasznosul, de évente többször különféle szentmisét is tartunk/tartanak itt. Ezek főként esküvők, évfordulós megemlékezések, gyászmisék. Sajnos a hetvenes évek elején lezajlott feltárás és felújítás óta a templom bizonyos részei (pl. tető, homlokzat) tönkrementek, rövid időn belüli felújításuk elengedhetetlen. Ezt - akár más szervezetekkel közösen - pályázati forrásokból kívánjuk megtenni. Egy turisztikai célú pályázat jóvoltából a templom díszkivilágítása 2004. augusztus 20-án felavatásra került.
A kápolna ingyenesen megtekinthető előzetes bejelentkezés alapján.
Cím: 7695 Mecseknádasd, 6-os főút mellett, a temetőnél
Telefonszám: +36 72 463 173; +36 70 225 2658; +36 30 654 5232
A szép kegyúri kápolna Klimó György püspök barokk nyaralójának szomszédságában épült föl. 1770. augusztus 5-én szentelték fel Havas Boldogasszony tiszteletére. Tulajdonilag nem az egyházközségé, hanem a pécsi püspökségé (ahogy a kastély is), mi csak a kezelői jogokkal rendelkezünk.
Nyolcszögletű alaprajzú, fazsindellyel fedett hagymakupolája van. Klimó a római San Andrea Quirinale mintájára építtette meg. Belseje teljes egészében, főként nonfiguratív és ornamentikus díszítésekkel festett. Sajnos a festő neve nem ismert. Illúzionisztikus mennyezetfreskója Antonio Galli Bibbiena hatását (pozsonyi trinitárius templom) mutatja. A barokk oltár eredeti képe elveszett, a ma is látható a 19. században készült, és a Szűzanyát a gyermek Jézussal mutatja.
A kápolnában máig alkalmanként litániák és szentmisék is vannak (búcsúnapja augusztus 5-én van). A kápolna tornyának tetőzete 1995-ben egy villámcsapás következtében leégett, de fel lett újítva. A kápolna a plébánia tulajdona.
A kápolna ingyenesen megtekinthető előzetes bejelentkezés alapján.
A kulcs felvehető a Trib étteremben (7695 Mecseknádasd, Rákóczi Ferenc u. 1.)
Cím: 7695, Mecseknádasd, Liszt Ferenc utca 75.
Telefonszám: +36 72 463 303
A helyi lakosok által csak kálvária dombként nevezett helyen áll a Hétfájdalmú Szent Szűz kápolna és a hozzá tartozó, a domboldalon elterülő Kálvária, ami három feszületből, egy Mária szoborból és 14 stáció.
Magát a Kálváriát 1798-ban emeltették a község lakosai saját költségen, melyhez Szepessy Ignác püspök támogatásával épült fel 1811-ben a kápolna. A Kálvária 14 építményből áll, melyek a kápolna két oldalán szimmetrikusan vezetnek végig a domboldalon, és Krisztus szenvedéstörténetét beszélik el Pilátus Ítéletszékétől a Golgotáig. A stációk kőből épültek, melyek fehérre vannak festve, tetejük cseréppel fedett és vaskereszt díszíti. A benne található képek eredetileg bádogból készültek, de 1995-ben rézlapokból kialakított domborművekre váltották le őket, melyek 2006-ban kerültek felújításra.
A kápolna előtt áll a három egységből álló, a keresztre feszítést ábrázoló szoborcsoport. A Krisztust ábrázoló feszületet 1815-ben Koloman Bernhardt készíttette, a másik két keresztábrázolás adományokból lett finanszírozva. Mindhárom szobrot helyi faragó művészek készítették homokkőből, és színesre vannak festve. A szobor együttes alatt található még egy életnagyságú Mária Ábrázolás 1874-ből, mely szintén homokkőből készült.
A Kálvária megépülése óta többször részlegesen renoválva lett, utoljára 2006-ban, mely során a tetők kerültek felújításra és újrameszelték a stációkat. 2015-ben A Vállalkozók Mecseknádasdi Egyesülete jóvoltából, megvalósult a kápolna és a stációk megvilágítása, így a szemlélők sötétben is gyönyörködhetnek a kálváriadomb szépségében.
A kápolna jelenleg nem látogatható.
Cím: 7695 Mecseknádasd, József Attila utca
A faluba a 6-os főút felől érkezvén ezzel a kápolnával találkozunk másodjára, mely a fentitől mintegy 100 méterre áll a Jókai és Rákóczi utcák kereszteződésében.
A török után a németek betelepítésekor a Szent István kápolnánál kezdték el Nádasd újjáépítését. Ahogy a lakosság szaporodott, a község a Réka/Öreg-patak folyási irányába terjeszkedett tovább, így a falu centruma mind távolabb került a Szent István templomtól, mely 1719 óta plébániatemplomul szolgált. Hogy a híveknek ne kelljen olyan messze menni a templomba, 1749-ben egy Johann Wagner nevű molnár saját telkén felépíttette a nép körében „Strasskapelle”-nek nevezett barokk kápolnát, melyet a Vérrel Verejtékező Krisztus tiszteletére szenteltek fel. A kápolna a Buda-Pécs országút mellett épült fel. (A korban gyakori volt az ilyen útmenti kis kápolna, Strasskapelle építése. Mecseknádasdon ma, amikor az idősebbek "Strasskapelle"-t mondanak, akkor erre a kápolnára gondolnak, noha ezen kívül még másik kettő is van a faluban.)
A kis kápolna berendezéséről, egy Krisztust a Getsemáni kertben ábrázoló oltárképről és a misézéshez szükséges kellékekről is ő gondoskodott. A 3x3 méteres, négyzetes alapterületű, csehsüveg-boltozatos épület homlokzatán erőteljes osztópárkánnyal és függőleges lizénákkal tagolt. Átmenetileg itt is tartottak istentiszteleteket. De ez a kápolna eleve kicsi volt, rossz időben különösen alkalmatlan misézésre, hisz a hívek kint álltak. Később úrnapján és a keresztjáró napokon a körmenetek állomása lett. Olyankor feldíszítették és előtte imádkoztak. Oltárképe és berendezése sajnos már korábban tönkrement. Az egyszerű oltár fölött egy olcsó 19. századi nyomat pótolta az oltárképet. A kápolna ma már nincs liturgikus használatban.
Az utolsó felújítása 2001-ben volt. Érdekesség, hogy az ekkor elvégzett tetőcserénél megtalálták az 1910-es években történt felújításkor elhelyezett "küldeményt" a gerendák között, a felújítók nevét tartalmazó iratot. A kápolna a plébánia tulajdona.
A kápolna jelenleg nem látogatható.
Cím: 7695 Mecseknádasd, Jókai Mór u. és Rákóczi Ferenc u. kereszteződése
A faluba Budapest felől a 6-os főúton beérő autós e kápolnával találkozhat elsőként: az új és a régi főutak kereszteződésében áll. Előbb az egykor rendkívül népszerű prágai jezsuita szent életnagyságnál nagyobb szobrát állították fel, még kápolna nélkül. Ez Eszterházy Pál László püspöknek volt köszönhető, aki az Öreg-patak (ma Réka-patak) közeli kőhídjára tétette a vértanú szobrát - ahogy ez nagyon sokfelé ma is látható - 1793-ban (pl. hozzánk legközelebb Bonyhádon). Az Öreg-patak egy 1816-os áradásakor elsodorta, megrongálta a hidat. Ezt követően 1819-ben állították a jelenlegi helyére, a pataktól távolabb a szobrot, majd később, 1830-ban Szepessy Ignác püspök felépíttette a kis kápolnát a szobor fölé.
A kápolna jellegzetes példája a korban gyakori útmenti barokk emlékkápolnának (Strasskapelle), a típusnak egy egyszerű, letisztult változata. A múltban számtalanszor felújították a hívek, és persze ilyenkor kisebb-nagyobb mértékben megváltoztatták. Legutoljára 2001-ben történt meg a felújítása a hívek adományaiból, amikor is a régi vakolás ki lett javítva, valamint újra lett festve a kápolna és a szobor. Sajnos a főút közelsége miatt azóta ismét rossz állapotba került az épület. A kápolna területe és az épület önkormányzati tulajdonban van.
A kápolna jelenleg nem látogatható.
Cím: 7695 Mecseknádasd, 6-os főút mellett
A Püspöki-kastély vagy Barokk kastélyt Klimó György pécsi püspök építtette fel 1751 és 1753 között - a délre néző domboldalra. A kastélyhoz arborétum is tartozott, mely sajnos mára már nem látható. Az épületet később iskolaként, illetve könyvtárként hasznosították a 20. században. Az új iskola megépítése óta üresen áll, majd visszakerült egyházi tulajdonba.
A kastélyt - Klimó György utóda, Scitovszky János pécsi püspök meghívására - a világhírű komponista, Liszt Ferenc is felkereste. Útban Pécs felé 1846. október 24-én itt szállt meg a művész, és itt komponálta a Pécsi Dalárda számára első magyar férfikari művét, Garay János Patakcsa című költeményére. Varga Imre Liszt Ferenc-mellszobra és a kastélyban Gebauer Ernő falfestménye őrzi e látogatás emlékét. A kastély falán emléktábla található a következő szöveggel:
„E házban éjszakázott Liszt Ferenc, a világhírű magyar zeneköltő Szekszárdról Pécsre utaztában 1846 október 24-én. Ekkor írta férfikarénekét Garay Jánosnak "A pataknál" című versére. Ez volt első szerzeménye magyar szövegre. 1870. szeptember 24-én ide újból visszatért.”
A kastély jelenleg nem látogatható.
Cím: 7695 Mecseknádasd, Liszt Ferenc u. 73.
A falu egykori főutcáján (ma: Kossuth utca), a lakóházak sorában áll a kb. 2x3 m alapterületű egyszerű kis kápolna. A kápolna belső berendezése is rendkívül puritán, de bizton mondhatjuk szegényesnek is. A Szent István templom után Mecseknádasd legrégibb kápolnája, és ily módon védett műemlék. Johann Valentin Vizer plébános, aki 1777-ben kezdte a plébánia történetét vezetni, megemlíti, hogy már régóta álló kápolna, és a „hívek áhítata emelte”. Egykor az úrnapi körmenetek útba ejtették, de ma már nincs liturgikus használatban. A kápolna területe és az épület magántulajdonban van.
A kápolna jelenleg nem látogatható.
Cím: 7695 Mecseknádasd, Kossuth Lajos u.
Forrás: Mecseknádasdi Szent György Római Katolikus Plébánia
.JPG)
A kulturális utak közül kiemelkedtek a zarándokutak, melyek a középkorban is a legjelentősebb tematikus utaknak számítottak. Az egyes zarándokutak vonzzák a legtöbb turistát és látogatót a tematikus utak között, melyek mind egyénileg gyalogosan vagy kerékpárral, mind csoportosan autóbusszal bejárhatók. A településen keresztül halad a Magyar Zarándokút valamint Közép-Európa Zarándokútja, a Mária Út is, melyek jól kiépítettek, kitűnően kitáblázottak. Az útvonalak mentén számos zarándok- és falusi szálláshely, vendéglátóhely megtalálható, melyet számos, egyéb kulturális és természeti látnivaló egészít ki. Ezáltal Mecseknádasd szeretettel fogadja a megfáradt zarándokokat az útjuk során.
Skóciai Szent Margit tiszteletére alakították ki a közelmúltban az emlékutat Mecseknádasd és Óbánya külterületén. A túraút Szent István király leányára, Szent Margitra emlékezik, aki a mecseknádasdi Réka-várban született, majd III. Malcolm felségeként skót királynéként jelentős szerepe volt az állam- és egyházalapításban is Skóciában. Ebből adódik, hogy a túraút a születési helyétől, a Réka-vártól indul, s vezet fel a Szép Ilonka-kilátóhoz, ahonnan be lehetett látni az egész Réka-völgyet. A teljes hossza 5 km, mely kb. 450 m szintkülönbség leküzdését jelenti, s nagymértékben igazodik a Mecseki Zöld Túra és a Magyar Zarándokút nyomvonalához is. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség minden év november közepén Skóciai Szent Margit emléktúrát szervez a Réka-vár romjaihoz.
Mecseknádasd Önkormányzata
7695 Mecseknádasd, Patak utca 2/1.
Adószám: 15331847-2-02
Email: mecseknadasd@mecseknadasd.hu
Telefon: +36 72 563 100
